Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Lucz Dóra a női kajak egyesek 200 méteres versenyének döntőjében a szegedi kajak-kenu világbajnokságon 2019. augusztus 24-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

"Teltek a napok, és én csak távolodtam" – egy sikeres magyar sportoló pályaelhagyása

Tizenhét év élsport után hagyta abba a kajakozást az olimpiai hatodik Lucz Dóra. A 28 éves sportoló pályafutásáról és a döntésének okáról is mesélt.

Ott álltam november végén, hogy edzőm nincs, klubom még igen, de az új szerződésem nem készült el még addig – fogalmaz Lucz Dóra abban az interjúban, amelyet a Telexnek adott. Az Európa-bajnok kajakos ezek után döntött úgy, hogy abbahagyja a versenyzést.

A szintén élsportoló férjével Németországba költözött és nekiállt munkát keresni. "Viszonylag hamar találtam is egy olyan lehetőséget, ami megtetszett, és mai napig tetszik" – mondta, és beszél arról, hogy lelkileg megviselte-e a döntés. "Ahogy teltek a napok, a hetek, úgy távolodtam a kajaktól. Kimondani még így is nehéz, hogy vége, mert mégiscsak 17 évet töltöttem el a sportágban, és azt nyilván tudtam, hogy gyökeresen megváltozik az életem, egy másfajta rendszerbe kell áteveznem. De most is úgy érzem, bele kellett vágnom."

Jelenlegi életéről azt mesélte, hogy egy gyárban "szorgos kis hangya", ahol egyébként háromezren dolgoznak. A cég chipgyártással foglalkozik, ő pedig gazdasági informatikát tanult.

Ami a magánéletét illeti, "a nyáron hosszú ideig nyaraltunk, voltunk nászúton is, és amíg korábban nekem a nyaralás a pihenésről és a napozásról szólt, most szinte minden aktivitásból kivettem a részem, túra, bringa, SUP, vágytam a vízbe is".

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×