Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A kivilágított olimpiai ötkarika a japán főváros Odaiba nevű városrészében 2020. január 24-én, pontosan fél évvel a sportesemény kezdete előtt. A tokiói nyári olimpiai játékokat július 24. és augusztus 9. között rendezik.
Nyitókép: MTI/AP/Jae C. Hong

Tokióban spórolnak, de a koronavírusra és a hőségre is készülnek

Gondosan készülnek a koronavírus okozta lehetséges kihívásokra is a július 24-én kezdődő tokiói olimpia szervezői - számolt be az InfoRádiónak friss tapasztalatairól a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség, az IWF nemzetközi igazgatója. Móra Anikó a helyszíni szemle után arról is beszélt, hogy a japán szervezők lényegesen jobb helyzetben várják az olimpia előtti öt hónapot, mint tették azt négy éve a Rio de Janeiróban rendezett játékok házigazdái.

A koronavírus okozta járvány kérdéseivel a tokiói olimpia szervezőbizottságának elnöke és a japán miniszterelnök is foglalkozik. A japánok mindent megtesznek, hogy a járvány terjedését elkerüljék – mondta az InfoRádiónak a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség igazgatója.

Móra Anikó a helyszínen azt tapasztalta, hogy Tokióban nem is annyira tűnik fel a veszély, mert a japánok gyakran viselnek maszkot, de most a megszokottnál többen védekeznek így.

Az igazgató szerint

hatalmas a különbség a négy évvel ezelőtti riói olimpiához képest.

„Már szinte kész az olimpiai falu. A városfejlesztés új területet kapcsolt be a vérkeringésbe. A tokióiak sokkal jobban állnak, a szervezés színvonala is magasabb” - emelte ki.

Tokió, 2020. január 25.
Az új, tüdőgyulladást okozó koronavírus terjedése miatt szájmaszkot viselnek az utasok a tokiói Narita repülőtéren a kínai holdújév első napján, 2020. január 25-én. Japánban három koronavírus-fertőzést jelentettek. Kínában a koronavírus halálos áldozatainak száma 41-re nőtt, ebből 39 haláleset a járvány kiindulópontjának számító kínai Hupej tartományban lévő Vuhan városban történt. A fertőzöttek száma 1287-re emelkedett Kínában.
MTI/AP/Kyodo News
Az új, tüdőgyulladást okozó koronavírus terjedése miatt szájmaszkot viselnek az utasok a tokiói Narita repülőtéren a kínai holdújév első napján, 2020. január 25-én. Japánban három koronavírus-fertőzést jelentettek. MTI/AP/Kyodo News

Hozzátette ugyanakkor, hogy a spórolás Tokióban is megfigyelhető, főleg azok után, hogy a NOB is rápirított a szervezőkre, amikor kezdtek elszállni a költségek. A megszokott privilégiumokat elveszik a szállításban, a kényelmi előnyöket nem biztos, hogy mindenki élvezheti majd, és nagymértékben a tömegközlekedésben bevonására számítanak, ami nem rossz, mert fejlett ez fejlett Tokióban – fejtette ki.

Móra Anikó beszámolt arról is,

sok intézkedéssel és beruházással készülnek arra a szervezők, hogy a hőség elviselhető legyen.

Az IWF igazgatója szerint a látogatottsággal nem lesz gond. Már átlagosan 80 százalék fölött van az értékesítés, a súlyemelésben pedig a jegyek több mint 90 százaléka elkelt. A japánok is csak sorsolás útján tudnak belépőt venni, és arra számítanak, hogy tele lesz a csarnok. Élménysarokkal is várják az érdeklődőket: ismert emberek, korábbi bajnokok és edzők mutatják be játékos módon a súlyemelést.

A teljes interjú péntek este fél 8-kor az InfoRádió Ötkarika című műsorában hallható.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×