Baán László éppen húsz éve – az MSZP-s Hiller István kulturális minisztersége óta – vezeti a Szépművészeti Múzeumot, ennek ellenére egy valós, új koncepció mentén pályázta meg újabb ciklusra az intézmény vezetését, és nyert is, ám azt gondolja, újító hozzáállásra így is szükség volt a részéről, hisz előre kell dolgozni ezen a területen, nem is kevéssel; ez kell ahhoz, hogy egy Bosch- vagy egy El Greco-kiállítás létrejöjjön.

"Ezekben 8-10 év előkészítő munka volt. Mondjuk ez extrém hosszúságú, de általában 3-5 év minden nagy kiállításunkban benne van. Mi már 2028-as tervekkel is foglalkozunk, azon túl, hogy természetesen a mai teendők is itt vannak előttünk" – mutatott rá.

Úgy véli, olyan gyorsak a változások ma már a világban, hogy ami korábban 10-20 év alatt történt meg, az most megtörténik öt év alatt.

Újbóli kinevezésekor tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: "több száz éves európai kultúránkat sok minden támadja és tünteti el, a mi dolgunk az, hogy megvédjük ezt az örökséget anélkül, hogy túlzottan elméleti vagy filozofikus magasságokba emelkednénk". A veszélyekről ezúttal bővebben is beszélt.

"Ahogy az ember a saját családján végignéz, hogy mi tartozott a mi időnkben az általános műveltség körébe, és ez hogyan szűkül egyre inkább, tehát az a kánon, amit az iskolarendszer képes volt generációról generációra átadni, a szemünk láttára töredezik szét. Korábban evidensnek vélt tudásanyag tűnik el és válik semmivé" – részletezte.

A fő kihívást – Európa egész kultúrájára nézve – szerinte a digitális tér előtérbe kerülése jelenti;

ma mindenkinek a zsebében, a hálószobájában van ott egy olyan szereplő, amely beleszól, tanácsokat ad, életvezetést formál, "nem a hagyományos kánon szerint működik".

A múzeum világára lefordítva: egy múzeum sem válik önmaga múzeummá, a vezető dolga az, hogy azt egy élettel teli intézménnyé tegye, amely üzenetet tud átadni, "azt az üzenetet, hogy hogyan lehet jó emberhez méltó életet élni". Ebben pedig szerinte a kultúra szereplői közül mindenkinek megvan a felelőssége, feladata.

Hogy a Covid miatti bezártság nem irányította-e vissza a részvételi világba az embereket kulturálisan is, arról azt mondta, az átcsábítás így is feladat. Vannak adatsorok a múzeumok tekintetében: 2019-ben sok esetben ezek csúcsszámok voltak, a járvány után pedig nehezen tértek vissza azokhoz az intézmények, például Londonnak sem sikerült.

"Nagyon sokan kínlódnak, nem tért minden vissza ugyanúgy a rendes kerékvágásba, de a Covid sem kellett ehhez, a mobiltelefon magába szippantja az embert – mondta. – Ez a mi hitvallásunk: szerintünk a valós élet sokkal izgalmasabb, sokkal vonzóbb."

E mentén hozzászólt az iskolai mobiltelefonozás kérdéséhez is. Tudomása szerint már sok iskola ezt korábban is gyakorolta, és baráti köréből az a benyomása, hogy

a gyerekek személyes kapcsolataira jó hatással van az eszközök leadása, a "felszabadulás a függőség alól".

A készülő új "kulturális törvényhez" Baán Lászlónak intézményvezetőként van hozzászólási lehetősége, az a benyomása, hogy az intézményrendszer nem szorul jelentős átalakításra, csak finomhangolások következhetnek.

A Liget Budapest projekttel kapcsolatos miniszteri biztosi megbízatását is meghosszabbították most, további két évre; az első tíz évet szerinte sikeresen lezárták, nemzetközi összehasonlításban is nagy eredmények születtek, elég, ha csak a Pradóra tekintünk, amelynek volt egy ötéves bővítési terve, de tizenkét év volt végrehajtani azt, egy amszterdami felszín alatti létesítés tervét is 5 helyett 10 év alatt vitték végbe.

"A látványosság az talán kevés szó, mert az önmagában nem érték, de ami létrejött, akár új épületek, a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum, a felújítások, a Millennium Háza, a Szépművészeti Múzeum, számos nemzetközi díjat kapott" – sorolta; az emberek milliószám látogatják a Ligetet, kutyások, látássérültek, sétálók, a botanika szerelmesei, az érkezők többsége pedig szereti a helyet.

Látja, hogy poltikailag "lövészárok-háború" van a Liget Budapest projekt körül, de mióta kész van a fejlesztések eddigi része, az emberek döntöttek, szeretnek oda járni, jobb lett a Városliget, mint 15-20 éve volt.

A fővárosban "józan csoportosulások" ülnek

Elemezte az új helyzetet a fővárossal kapcsolatban is, hiszen gyökeresen új, színesebb összetételű közgyűléssel kell együtt dolgoznia; felidézte, a munkáját folytató főpolgármesternek mindig azt mondta, ha nem valósul meg a projekt, akkor lehet mondani, hogy megvédték a Városligetet a lebetonozástól, de ha megvalósul, akkor meg kell várni az emberek ítéletét az elkészült projektről.

"És ahogy mondtam gyakran a főpolgármester úrnak, hogy akkor leginkább ő lesz bajban, hiszen szélsőséges retorikával élve ligetkatasztrófát vázolt fel, az ő hitelessége fog rongálódni ezzel" – ecsetelte, hozzátéve, a ligetben több mint 250 ezer négyzetméter zöldfelületet újítottak meg, az emberek ezt is értékelik, élvezik. Szerinte Karácsony Gergely annyira elkötelezte magát egy negatív szcenárió mellett, hogy abból már nehéz visszatérni, "de ez az ő személyes döntése".

A közgyűlésben szerinte "józan csoportosulások ülnek", "nincs egy ilyen történetük, hogy ők ebben elköteleződtek volna.

Kimennek, megnézik a Ligetet, eldöntik, érdemes-e ezt elkezdeni támadni, vagy pedig ez így rendben van, és van elég más téma, amiben ők jeleskedhetnek"

– fogalmazott Baán László.

Nemzeti Galéria: feltételes közbeszerzés

A Petőfi Csarnok helyére álmodott Nemzeti Galéria ügyében viszont még egy kapavágás sem történt, erről is beszélt.

"Kiírtunk egy feltételes közbeszerzést" – újságolta, ám elmondta, a háború miatti gazdasági problémák sodorták el a beruházás, ami már rég zajlana, ha minden rendes kerékvágásban menne. "Most ott tartunk, hogy a kormány láthatja majd a bejövő ajánlatokból, hogy milyen pénzügyi ütemezéssel, milyen határidőkkel van lehetőség a kivitelezés megkezdésére és befejezésére. Ezután fog végleges döntést hozni róla, de azért ez nagyon ígéretes, hogy ezt most kiírtuk és kiírhattuk" – mondta Baán László, és jelezte, komoly problémát okozhat az építőipari áremelkedés.

Leszögezte: csak ott építkeznek, ahol korábban is épületek álltak, miközben a zöldfelületek nem csökkennek, hanem növekednek, épületek márpedig 130 éve vannak a Városligetben.

A Nemzeti Galériában egyébként nem csupán "magyar anyagot" láthatna a közönség, de megváltozik a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria "szereposztása" is.

"A Szépművészeti lesz a régi, magyar és nemzetközi mesterek tára, ez a XIX. század végéig tart, és a XIX. századtól pedig az új Nemzeti Galériában a magyar és a nemzetközi anyag együtt lesz fellelhető, tehát ott lesz a magyar festészet legjava természetesen, de a Szépművészetiből ismert francia anyag, Manet, Monet, Gauguin, Cézanne, azok a nagy hívónevek, amelyek mindenki számára a nemzetközi turizmusban is vonzerőt jelentenek, és persze ott az épület" – árulta el.

A múzeumnegyed is szerinte már egy 120 éve kialakult koncepció megújítása, és a Széchenyi-fürdő 1913-as megnyitásával kezdődött.

"Modernitástengely jött létre benne, amely két eleme már készen van, a Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza, és ennek a tengelynek a végpontjában a volt Petőfi Csarnok helyén ott az új Nemzeti Galéria, és kulturális negyed sehol a világon nem tud jelentős vonzerőt megvalósítani egy kortárs, mai építésű és kiváló minőségű, valóban kiemelkedő vonzerőt biztosító múzeumépület nélkül; nem véletlen, hogy a kortárs építészetnek mindenhol van megvalósult múzeumépülete" – fejtette ki.

Szerinte a Nemzeti Galéria a legizgalmasabb épület a Liget projektben, nem a Magyar Zene Háza és nem a Néprajzi Múzeum.

A Néprajzi Múzeum állandó kiállítását egyébként mindenkinek ajánlja, szerinte

egy alkalommal nem is lehet végignézni a 3000 tárgyas kiállítást,

amely léptékében többszöröse a valaha volt eddigi legnagyobb kiállításnak.

Közel áll a megvalósuláshoz a Fotóművészeti Múzeum, jövőre meg is nyílik. Erről Baán László azt mondta, a fotográfia 150 éves története előtt tiszteleg, és kvázi kiválthatja a Magyar Fotográfiai Múzeumot, amely jelenleg Kecskeméten van. Fotókkal és negatívokkal 6-700 ezer fotót gyűjtenek össze egyelőre a Szépművészetibe. A végleges hely a Néprajzi Múzeumtól 50 méterre lesz a Városligeti fasor végén, az utolsó előtti épület, éppenséggel egy régi – századfordulós – ifjú sztárfotográfus villája volt.

Biodóm

Nem része a Liget projektnek, de mégis ott van, ezért aztán nem is titkolja róla a véleményét: mivel nem épület, csak egy szerkezet, amely hol egy kínai céges rendezvény otthona, hol a World Press fotókiállításé, de sorsa hányatottnak látszik, a legjobb Baán László szerint az lenne, ha vagy megvalósulna, vagy lebontanák.

"Ebben már közel 40 milliárd forint közpénz benne van. Most már többe kerül, volt időszak, ameddig ennél kevesebb pénzből be lehetett volna fejezni, de pont az általános építőipari drágulás okán ma már sokkal többe kerül befejezni, mint 40 milliárd. Ez egy nagyon nehéz döntés az állam előtt, hiszen eddig az állam támogatta. A főváros ebben nem tudott, nem akart lépni, nem fejezte be senki. Nagyon könnyen juthat a Rác fürdő sorsára, ami szinte fel volt újítva, és valamilyen vita okán nem nyílt meg, és ma már ugyanolyan rossz állapotban van szinte, mint volt a felújítás előtt. Egy szó, mint száz, itt előbb-utóbb kell egy döntést hozni, hogy mi a kimenetel. Európa legnagyobb fedett trópusi csarnoka lenne, ha meg tudna valósulni. Minden előzetes kutatás azt mondta, hogy jelentős többletlátogatót vonzana a Városligetbe és az Állatkertbe" – mondta Baán László.

A Szépművészeti Múzeum kiállításai

A közelmúltban nyílt meg a Szépművészeti Múzeumban a Mezopotámia örökségét bemutató tárlat, az "Istenek és démonok királysága". A korszakról utoljára ilyen átfogó kiállítás 20 éve volt – Bécsben.

"Rendkívül izgalmas, hiszen Mezopotámiának több ezer éves története van. A kiállítás arra az 500 évre fókuszál, amely a Bibliában is megjelenő időszak; a Bábel tornyának az építése, a babiloni fogsága a zsidóságnak, tehát nagyon sok olyan elem van, amely a mai kulturális ismereteinkbe is beleköti ezt az időszakot, és mégiscsak ez az európai kultúránk egyik gyökere és forrása, és egy nagyszerű anyagot sikerült összehozni" – ajánlotta a látogatók figyelmébe.

Az anyag nagy része kölcsönzött Párizsból, Bécsből, Drezdából.

"Az eddigi visszajelzések nagyon pozitívak, még jó ideig nyitva van, mindenkinek tanácsolom, ne hagyja ki az első ilyen típusú kiállítást, és valószínűleg jó ideig nem fogja hasonló követni Magyarországon" – tette hozzá.

A következő nagy kiállítás november végétől egy Munkácsy-tárlat lesz. Évfordulóhoz kapcsolódik ez is, ahogy tavaly a Csontváry-kiállítás is évfordulóhoz kapcsolódott, de az évfordulókon túl az is szempont, hogy átfogó tárlatokon mutassák be a magyar képzőművészet múltbeli nagyjait.

"A Szépművészeti Múzeum terei sokkal tágasabbak, sokkal alkalmasabbak, a Honfoglalást megkapjuk az Országháztól, amely önmagában egy kiterjedésében is óriási mű, ez nem is férne el sehol a Nemzeti Galériában. Ráadásul ennek van is hagyománya, mert jó ideig a Szépművészeti Múzeumban volt bemutatva, egyfajta hazatérést is jelent" – mondta a kiállításról, amelynek alcíme: Egy világsiker története.

"Ez egy fantasztikus történet, igazi nagy magyar sikertörténet, és ami nagyon fontos, azt is bemutatja, hogy Munkácsy személyiségében nem romlott el. Nagyvonalú, segítő ember volt, mikor a legjobban ment a sora, akkor is, amikor kint élt már Párizsban, mindig segítette a hozzá így vagy úgy betérő magyarokat, fiatal művészeket, egyengette az útjukat, tehát ő egy nagyon nagyvonalú személyiség maradt akkor is, amikor nagyon gazdaggá vált" – magyarázta az intézmény főigazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a jövőben egy világritkaságnak számító kínai anyag is érkezik Budapestre, illetve Gauguin-tárlat is várható.