Infostart.hu
eur:
389.5
usd:
335.93
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Csák János kulturális és innovációs miniszter beszédet mond a Kulturális diplomáciai értekezlet nyitórendezvényén a Pesti Vigadóban 2022. július 6-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Csák János: a kultúra innovációja nélkül nem lesz magyar jövő

Külföldön is meg kell mutatni a magyar kultúrát, mert nagyon sokszor nem értik, kik vagyunk fogalmazott Csák János kulturális és innovációs miniszter a Magyar Művészeti Akadémia Vigadó téri épületében, a kulturális diplomáciai értekezleten.

A magyar kulturális nemzetközi intézményhálózat soha nem volt olyan erős, mint ma – hívta föl a figyelmet a kulturális és innovációs miniszter a kulturális diplomáciai értekezleten, arra kérve az egybegyűlteket – tekintettel, hogy már két minisztériumuk is van –, hogy „használják ki és nyűgözzék le ötletekkel, tervekkel”. Csák János emlékeztetett, hogy a KIM, vagyis a Kulturális és Innovációs Minisztérium most jött létre, mely által a kultúra „egy fedél alá került” a családügyekkel, az innovációval és a tudománypolitikával, a felsőoktatással és a szakképzéssel, valamint a vállalkozásfejlesztéssel. Ezek a területek egy ember életének azon pontjai, ahol fejlődhet – fűzte hozzá.

A miniszter úgy vélekedett, hogy Babits Mihály felülmúlhatatlanul megfogalmazta azt, hogy mi is a magyar kultúra:

szellemi jelenség és lelki örökség.

Ezek a magyar szabadságvágy és magyar realizmus, hiszen mindig nagyobb erők, nagyobb országok között kellett túlélnünk – fogalmazott Csák János, megjegyezve, hogy az utóbbi fogalmat vélhetően nem kell magyaráznia, hiszen olyan alacsonyak a költségvetések, hogy a kultúrintézetek most is a túlélésért küzdenek. „Mégis, realista módon ránézünk és azt mondjuk, hogy igen, mi magyarok ki tudunk állni bárhol a világon és azt a szabadságeszmét, amit örököltünk az őseinktől, meg tudjuk fogalmazni, és kiváló magyar teljesítményekben meg is mutatni” – emelte ki.

Csák János azt is hangsúlyozta, hogy

egy állam nem fog művészeti vagy kulturális javakat előteremteni, csak lehetőséget teremt és fölhangosíthatja ezeket.

A kultúrkiválóság mellett tehát meg kell teremteni az akadálymentesítést is, illetve meg kell szólítani minden magyar gyereket, mert csak akkor lesz együtt erős a magyar kultúra – fogalmazott a tárcavezető, arra is emlékeztetve, hogy ez volt Klebelsberg Kuno krédója, és nekik sem lehet más.

A kultúra innovációja nélkül nem lesz magyar jövő,

szükség van arra, hogy a jövő generációi számára is érthetően megfogalmazzuk az örökségünket – mondta a miniszter, aki szerint ehhez az szükséges – miután a kultúra nem valamiféle magányos szigeten él egy ország, egy társadalom gazdaságában, hanem szerves része –, hogy mindenütt elterjesszék az innovációs kultúrát. „Erre ösztökélem Önöket is; Mikor azt mondom, hogy nyűgözzenek le az ötleteikkel, azt is mondhatnám, hogy nyűgözzenek le az innovációikkal” – utalt vissza korábbi soraira.

Csák János szerint meg kell mutatni a magyar kultúrát, mert nagyon sokan nem értik, hogy kik vagyunk. Ebben a külföldi magyar kulturális intézmények vezetői és a nagykövetek a lándzsahegye, fogalmazott a miniszter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×