Először a világ egyik legtekintélyesebb katonai szaklapja, a Janes adta hírül, hogy a Saab és a magyar kormány újabb Gripenek beszerzéséről folytat megbeszéléseket. Már a svéd kormányfő februári budapesti látogatása előtt arról lehetett hallani, hogy a két ország között nagyszabású fegyvervásárlási megállapodás készül. Olyan értesülések láttak napvilágot, hogy minden bizonnyal jelentős számú Gripen vadászbombázóról lehet szó és igazából csak az kérdés, vajon a legújabb E/F változatból, vagy a jelenleg Magyarországon hadrendben álló, C/D variánsból vásárolnánk.

Aztán Orbán Viktor és Ulf Kristersson közös sajtótájékoztatóján azt jelentették be, hogy négy darab C/D mintájú Gripent szerez be Magyarország. Bár ezek értéke sem elhanyagolható, ezt a mennyiséget mégsem lehet nagy méretű fegyverbeszerzésnek nevezni. Most azonban kiderült, hogy mégis csak komoly üzlet van kilátásban a Saab és Magyarország között. A svéd vállalat alelnöke ugyanis kiszivárogtatta, hogy

Magyarországgal tárgyalások folynak további Gripen vadászbombázók beszerzéséről. Méghozzá Åsa Thegström szerint a legújabb E/F változat érdekli a magyar felet.

A svéd repülőgépgyártó marketing- és kereskedelmi igazgatójának helyettese, Richard Smith ehhez még hozzátette: a magyar légierő szeretne visszatérni két harci repülőszázados felálláshoz. Jelenleg ugyanis csak egy századnyi (12 egy üléses, plusz két kétszemélyes) Gripen alkotja a MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár harcigép-állományát. Vagyis legalább 12 darab új Gripenről folyhat az egyezkedés.

Arról már egy ideje hallani, hogy az ország légvédelméhez és ezzel párhuzamosan a NATO-ban vállalt nemzetközi kötelezettségekhez kevés a meglévő 12+2 vadászbombázó. A fejlesztést az ukrajnai háború még inkább indokolttá tenné. Azt már eldöntötte a kormányzat, hogy 12 cseh gyártmányú L-39NG gyakorló gépet vásárol, amelyek a kiképzés mellett korlátozottan felderítő és könnyű csapásmérő feladatokra is alkalmasak.

Ezekből alakulhatna meg az egykori "Szárnyas csikó" repülőszázad utóda. Ezzel már elvben teljesülne is a "kétszázados" felállásra vonatkozó elképzelés, bár ez azért nem növelné jelentősen a magyar légierő ütőképességét.

Az igazi, minőségi előrelépést egy újabb, legalább 12 gépes Gripen-század jelentené.

Mivel a C/D változat gyártása már befejeződött, ha új gépek beszerzésében gondolkodik a politikai és a katonai vezetés, akkor értelemszerűen csak a legújabb E/F verzióról lehetne szó. Ráadásul ezek a gépek önmagukban is számottevő minőségi ugrást jelentenek, mivel jóformán csak külsőleg hasonlítanak a régebbi változatokra.

Az E/F valamivel nagyobb gép, ugyanis a tervezők növelni akarták a hordozható fegyverzet mennyiségét. Ezért a szárnytövekbe betoldottak egy jókora darabot, így a törzs alatti felfüggesztési pont mellé még két másik is elfért. A jelentősen megnövekedett belső térben plusz üzemanyag tartályoknak is jutott hely, amit az erősebb és valamivel nagyobb fogyasztású hajtómű is indokolt.

Az igazi változást azonban a teljesen megújult elektronika jelenti. Az E/F (E az egyszemélyes, míg az F a kétüléses változat) vadonatúj, úgynevezett fázisvezérelt radart kapott, amelynél a kisugárzott rádióhullámokat már elektronikus úton is el tudják téríteni. A lokátor antennáját emellett még mechanikusan is mozgatják, így a korábbinál szélesebb sávban lehet pásztázni a légteret, méghozzá rendkívül gyorsan. A kapott radarkép pedig már-már fotóminőségű. Emellett a pilótafülke elé egy hőképalkotó műszert is beépítettek. Ezzel bármilyen elektronikai kisugárzás nélkül is lehet felderítést végezni.

A szárnyvégi rakétaindító síneket két áramvonalas konténerre szerelték, amelyek különféle elektronikai hadviselési eszközöket rejtenek. Az érzékelők által begyűjtött adatokat számítógép értékeli, majd ezekből egyetlen jelet generál és azt vetíti a pilóta elé, aki egyébként egy hatalmas, faltól falig képernyő előtt ül. Ezen jelenítik meg az összes, a repüléssel, a légi helyzettel és a fegyverzettel kapcsolatos információt. A régebbi szem magasságú kijelzőt, a HUD-ot a pilóta sisakjába integrált kijelző egészíti ki. Utóbbi közvetlenül a repülőgép-vezető szeme elé vetíti legfontosabb információkat bármerre is fordítja a fejét. Igazából mindkettő nagyjából ugyanazt a feladatot látja el. Ezért például az amerikai F-35-ből el is hagyták a HUD-ot. Ám a SAAB berepülőpilótája, Robin Nordlander azt nyilatkozta, hogy azért tartották meg a szem magasságú kijelzőt, mert lehetnek olyan küldetések, amikor a repülőgép-vezetőnek nem fontos viselnie a sisak-kijelzőt. Ilyenkor jön jól a beépített HUD.

A Saab közlése szerint a Gripen E/F rengeteg olyan elektronikai fejlesztést tartalmaz, amely már a legújabb, 5. generációs harci gépeken jelent meg. A gyártó azt állítja, hogy bár a gép nem képes "lopakodásra",

de ettől eltekintve szinte egyenrangú a legutóbbi generációval.

Ám van egy óriási gond. A svéd cégnek eddig csak két vevője akadt erre a változatra. Az egyik értelemszerűen a hazai légierő, a másik pedig a brazil. Bár az elmúlt pár évben szinte az összes beszerzési tenderen elindultak, sem Kanada, sem Svájc, sem Finnország, Szlovákia, vagy Románia, de még Horvátország sem a Saab új gépét választotta. Így a svédeknek nagyon is jól jönne a magyar megrendelés.

Feltéve, hogy idehaza lesz erre elég pénz, hiszen még az előző Gripen-változat lízingje is csak két év múlva jár le. Azt sem tudni, ha a kormány újabb vadászgép beszerzés mellett dönt, akkor milyen pénzügyi konstrukciót választ. A fájóbb egyösszegű, vagy a drágább, de hosszú távra elnyújtott részletfizetést?

Az Infostart úgy értesült, hogy egyelőre csak két dolog biztos. Az egyik, hogy hamarosan érkezik négy darab, korábbi változatú Gripen C/D, a másik pedig 12 darab, L-39NG gyakorló gép szállítása. Ezek beillesztése a hadrendbe, a pilóták és a műszaki személyzet kiképzése pedig egyelőre bőven ad feladatot a légierőnek.