Infostart.hu
eur:
354.21
usd:
305.06
bux:
133591.93
2026. június 4. csütörtök Bulcsú
Iran Israel Military Crisis and armed confrontation or Israeli Iranian proxy war conflict with two opposing governments in a dispute as a persian gulf and armed middle east.
Nyitókép: wildpixel / Getty Images

Az izraeliek kétharmada nem akar háborút Iránnal

A Héber Egyetem kutatása szerint az izraeliek 74 százaléka ellenez egy esetleges Irán elleni ellentámadást, ha az veszélyeztetné a nyugati és néhány arab ország biztonsági szövetségét.

A felmérés szerint többségük úgy véli, hogy Izraelnek nem kellene válaszolnia az iráni támadásra a konfliktus lezárása érdekében - írja a Portfolio a The Jerusalem Post cikkét ismertetve.

A jeruzsálemi Héber Egyetem friss kutatása szerint, az izraeli lakosság nagy része, pontosan 74 százaléka nem támogatja azt a lehetőséget, hogy Izrael ellentámadást indítson Irán ellen, ha ez aláásná a fontos szövetségesekkel ápolt kapcsolatokat. Ilyenek az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és több mérsékelt arab állam - köztük Jordánia és Szaúd-Arábia. A felmérést Nimrod Nir vezette kutatócsoport készítette.

A résztvevőknek egy iráni támadásra adott izraeli válaszlépésekről kellett véleményt nyilvánítaniuk.

Az eredmények szerint a megkérdezettek 52 százaléka úgy gondolta, hogy Izraelnek nem kellene válaszolnia az iráni támadásra, ezzel lezárva a konfliktus aktuális szakaszát. Ezzel szemben 48 százalék úgy vélte, hogy Izraelnek reagálnia kellene még akkor is, ha ez hosszabbíthatja meg a konfliktust. A katonai válaszlépést preferálók közül 25 százalék támogatta az iráni területen végrehajtandó műveleteket, míg több mint egyharmaduk egy stratégiai beavatkozást javasolt az iráni nukleáris fenyegetés megszüntetése érdekében.

Az izraeli kormány erősségét illetően a válaszadók megosztottak voltak: 46 százalék érzékeli erősnek a kormányt Irán felé, míg ugyanennyien vagy gyengének látják vagy sem erősnek sem gyengének nem ítélik meg. Az izraeliek többsége szerint országuknak figyelembe kell vennie szövetségeseik biztonságpolitikai igényeit; csak 12 százalék mondta azt, hogy nem támogatja ezt. Körülbelül 60 százalék állította azt is, hogy amerikai segítség esetén Izraelnek össze kell hangolnia biztonságpolitikai intézkedéseit az Egyesült Államokkal.

A Gázai övezettel és Ciszjordániával kapcsolatos biztonság szervezését illetően a megkérdezettek 43 százaléka úgy véli,

hogy ezt Izrael szövetségeseire kell bízni.

A válaszadók negyede ezzel nem értett egyet. A felmérés adatgyűjtését egy online panel segítségével végezték vasárnap és hétfő között. A minta 1466 felnőtt izraeli állampolgár véleményét tükrözi és figyelembe veszi az izraeli társadalom sokféleségét többek között vallás, nem, életkor és lakóhely alapján.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.05. péntek, 18:00
Gáncs Kristóf
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnöke
Nagyot ment csütörtökön a Dow Jones

Nagyot ment csütörtökön a Dow Jones

Vegyes mozgásokat lehet ma látni a nemzetközi piacokon, Európában a nap első fele iránykereséssel telt, majd délutánra enyhe emelkedés alakult ki, miután az olajár érdemben csökkent azt követően, hogy Izrael és Libanon megegyezett a tűzszünet megújításáról, ez pedig az iráni békereményeket is felélesztette. Nyomást helyez ugyanakkor a tőzsdékre, hogy az elmúlt hónapok sztárjainak számító technológiai és chipgyártó vállalatok részvényeiben profitrealizálás indult meg, amit néhány nagyobb vállalat frissen megjelent gyorsjelentése is fokozott. Ez utóbbi ugyanakkor inkább az amerikai tőzsdéken látszik jelenleg, ott a Nasdaq alulteljesítő. A jó európai hangulathoz képest a magyar tőzsde alulteljesítő volt ma, a BUX index végül 0,8 százalékos mínuszban zárt, a blue chipek pedig kivétel nélkül estek. Az amerikai tőzsdéken változott a hangualt: a Dow Jones markáns pluszban zárt, az S&P 500 is emelkedett, a Nasdaq gyakorlatilag nullában zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×