Irak, Libanon és Jordánia vasárnap reggel bejelentette légterének újbóli megnyitását, amelyet szombat este óta lezártak az Irán által Izrael ellen indított, példátlan támadás miatt.
E három ország szombat este jelentette be légterének lezárását és a forgalom szüneteltetését.
A Polgári Légiközlekedési Hatóság vasárnap reggel kiadott közleményében megerősítette, hogy "a légteret újra megnyitották" az iraki repülőterekre érkező vagy onnan induló repülőgépek előtt, biztosítva különösen azt, hogy "kizárták az Irakban - Irán szomszédos országában - a polgári légi járművek biztonságát fenyegető minden kockázatot".
Libanonban, Izrael szomszédjában a közlekedési miniszter, Ali Hamie az AFP francia hírügynökségnek elmondta: "reggel 7 óra (helyi idő szerint) óta újraindítottuk a járatokat, és figyelemmel kísérjük a helyzetet".
Jordánia, egy másik Izraellel határos ország szintén sajtóközleményben jelentette be, hogy vasárnap reggel újra megnyitotta légterét.
KezdőlapKülföldSorra nyílnak a légterek az iráni támadás után, Izrael győzelmi jelentést tett közzé
A menekültpolitika meghirdetett szigorításának jegyében Alexander Dobrindt azokat az afgánokat is távol tartaná, akiknek befogadására Németország korábban kötelezettséget vállalt.
A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.