Infostart.hu
eur:
388.52
usd:
330.73
bux:
110717.98
2025. december 22. hétfő Zénó
Iránból kilőtt rakéta Izrael északi része felett 2024. április 14-én hajnalban. Az iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy drónok és rakéták százait indította izraeli célpontok ellen. Az iráni állami médiában idézett közlemény szerint a támadás válasz arra a légicsapásra, amelyet Izrael hajtott végre Irán damaszkuszi konzulátusa ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

Sorra nyílnak a légterek az iráni támadás után, Izrael győzelmi jelentést tett közzé

Irak, Libanon és Jordánia vasárnap reggel bejelentette légterének újbóli megnyitását, amelyet szombat este óta lezártak az Irán által Izrael ellen indított, példátlan támadás miatt.

E három ország szombat este jelentette be légterének lezárását és a forgalom szüneteltetését.

A Polgári Légiközlekedési Hatóság vasárnap reggel kiadott közleményében megerősítette, hogy "a légteret újra megnyitották" az iraki repülőterekre érkező vagy onnan induló repülőgépek előtt, biztosítva különösen azt, hogy "kizárták az Irakban - Irán szomszédos országában - a polgári légi járművek biztonságát fenyegető minden kockázatot".

Libanonban, Izrael szomszédjában a közlekedési miniszter, Ali Hamie az AFP francia hírügynökségnek elmondta: "reggel 7 óra (helyi idő szerint) óta újraindítottuk a járatokat, és figyelemmel kísérjük a helyzetet".

Jordánia, egy másik Izraellel határos ország szintén sajtóközleményben jelentette be, hogy vasárnap reggel újra megnyitotta légterét.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×