Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Pixabay.com,

Korzika olyat kap Franciaországtól, amire sokan vágynak Romániában

Emmanuel Macron az államon belüli autonómia megadását javasolta Korzikának, a Franciaországhoz tartozó szigetnek, amelynek vezetői hosszú ideje követelik az önállóságot. A francia államfő "történelmi pillanatról" beszélt Ajaccióban.

"Legyen bátorságunk autonómiát építeni Korzika számára a köztársaságon belül" - fogalmazott az államfő a korzikai közgyűlésben, "egy olyan struktúra kiépítését szorgalmazva, amely teljes mértékben korzikai, de nem szakad el a (francia) államtól".

"Ez nem az állammal szembeni autonómia lesz, és nem is az állam nélküli autonómia" - hangsúlyozta Macron. "Előre kell lépnünk, és ehhez Korzikát bele kell foglalnunk az alkotmányunkba, mert a status quo mindannyiunk számára kudarc lenne" - mondta az elnök a sziget választott képviselői előtt.

Az elnök azért tett látogatást Korzikán, hogy személyesen zárja le azokat az autonómiát előkészítő tárgyalásokat, amelyek 18 hónappal ezelőtt kezdődtek meg a kormány és a helyi vezetők között a zavargásba torkolló tüntetések után. Az erőszak azért robbant ki, mert 2022. március 2-án Yvan Colonnát, aki életfogytiglani börtönbüntetését töltötte Claude Erignac korzikai prefektus 1998-ban történt meggyilkolásában való részvételért, a börtönben életveszélyesen megsebesítette egy iszlamista elítélt. A függetlenségpárti Yvan Colonna belehalt sérüléseibe.

A függetlenség és elszakadás kérdése nincs napirenden a Franciaországhoz a 18. század végén csatolt szigeten, ahol az elmúlt évtizedek merényletei után viszonylagos politikai stabilitás alakult ki. A korzikai pártszövetségnek ugyanakkor évek óta az a célja, hogy a sziget megkapja az autonómia státuszát.

A francia elnök szerint ennek az "új intézményi szakasznak" kell Korzikát teljes mértékben a köztársaságba illesztenie, és el kell ismernie "mediterrán szigetjellegének és a világhoz való kapcsolatának egyediségét".

"Nagyobb teret kell adnunk a korzikai nyelvnek mind az oktatásban, mind a közéletben"

- hívta fel a figyelmet Macron.

Az államfő hat hónapot adott a korzikai politikai csoportoknak arra, hogy megállapodásra jussanak a kormánnyal egy "alkotmányos szövegről", amely lehetővé teszi a sziget státuszának megváltoztatását.

"Az autonómia státusza, amelyet igényelünk, a Francia Köztársaságba illeszkedik" - ígérte meg Gilles Simeoni, Korzika végrehajtótanácsának autonómiapárti elnöke, aki "öt kihívást" említett meg: a történelmi, társadalmi, gazdasági, szociális és demokratikus elismerést, a "nyomásgyakorlás vagy a maffiaszerű félrecsúszás logikájának elutasításával".

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezen a szombaton Szombathelyen. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Szombathelyet rommá lőtték a második világháborúban. Itt mindenki tudja: Soha többé háborút!” – mondta, majd a fiatalokhoz szólt: „Vegyétek komolyan magatokat! A kamu lázadás semmi. Lázadni a magyar kormány ellen? Az nem nagy dolog. Lázadjatok Brüsszel ellen! Onnan fenyegetnek minket!” A 2026-os választás a háború előtti utolsó választás. Ekkor fogunk dönteni arról, hogy megyünk-e a háborúba – tette hozzá. Orbán Viktor az is bejelentette: két hét múlva Washingtonba utazik a Béketanács ülésére.

A Tisza Párt bemutatta 240 oldalas programját

Magyar Péter szombaton ismertette a párt 240 oldalas választási programját, amelyet – mint mondta – több mint ezer szakértő bevonásával állítottak össze. A Működő és emberséges Magyarország alapjai című dokumentumban a Tisza gazdasági növekedést, igazságosabb adózást, az egészségügy és az oktatás rendbetételét, valamint az ellopott közvagyon visszaszerzését ígéri.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Ursula von der Leyen bizottsági elnök történelmi léptékűnek nevezett, 2000 milliárd eurós uniós költségvetési javaslata első ránézésre valóban ambiciózusnak tűnt a júliusi bejelentéskor. A többéves pénzügyi keret (MFF) tervezete ugyan már akkor is komoly kritikákat váltott ki, egy friss elemzés arra jut: ezek a bírálatok talán még visszafogottnak is bizonyultak. Az infláció és a helyreállítási alap hiteltörlesztési költségeinek hatását kiszűrve az EU 2028–2034-es ciklusra tervezett költségvetése reálértéken kisebb lehet, mint a 2021–2027-es időszakra eredetileg előirányzott összeg. A javaslat ráadásul nemcsak a hagyományos forrásokhoz való hozzáférést szűkítheti, hanem a finanszírozási struktúra átalakításán keresztül az Európai Bizottság kezébe is több döntési jogkört koncentrálna. Ez különösen a felzárkózó tagállamok számára jelenthet kockázatot, miközben az EU egyre hangsúlyosabb versenyképességi elvárásokat támaszt velük szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×