Infostart.hu
eur:
378.38
usd:
320.91
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Füst száll a magasba a mariupoli Azovsztal acélmű területén egy orosz támadás során 2022. május 5-én. Az Azovsztal az utolsó olyan terület az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosban, amelyet az orosz erőknek még nem sikerült elfoglalniuk, oda vették be magukat a várost védő ukrán katonák, és több száz civil is ott talált menedéket.
Nyitókép: MTI/AP

Dühösek az oroszok, mert Azov parancsnokokat engedtek haza a törökök

Az öt katona hazatéréséről az ukrán elnök számolt be a közösségi médiában.

Törökország hazaengedett olyan ukrán tiszteket, akik a mariupoli Azovsztal acélmű védelmében vettek részt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen üdvözölte az öt ukrán parancsnokot.

"Itthon!" - írta Telegram-csatornáján szombaton az ukrán államfő, aki egy fényképet is közzétett, amelyen az Azov ezred három parancsnokával, valamint két másik parancsnokkal látható.

A tiszteket orosz katonák ejtették fogságba, miután az Ukrajnát támadó orosz erők elfoglalták az Azovsztalt, de ezt követően Törökországba deportálták őket. Orosz közlés szerint a szélsőségesen nacionalistának tekintett parancsnokoknak a megállapodás szerint a konfliktus végéig Törökországban kellett volna maradniuk.

A katonatisztek a török féllel folytatott tárgyalás után tértek vissza hazájukba - közölte az ukrán elnöki hivatal. Volodimir Zelenszkij a repülőtéren fogadta őket és gratulált a visszatérésükhöz.

"Az Azov parancsnokainak visszatérése Törökországból Ukrajnába nem más, mint a létező megállapodások közvetlen megsértése" - közölte Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője az orosz hírügynökségek szerint.

Dmitrij Peszkov a visszatérést az ukrán ellentámadás "kudarcával" hozta kapcsolatba, valamint Törökország azon szándékával, hogy "szolidaritásáról" tegyen tanúbizonyságot a július 11-12-i vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt.

"Folynak a NATO-csúcs előkészületei, és természetesen nagy nyomás nehezedik Törökországra" - jelentette ki a Kreml szóvivője.

A török vezetés egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy milyen megállapodás alapján adta át a tiszteket Ukrajnának.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×