Elemzők szerint a tervezett reform kulcsfontosságú, és régóta napirenden szerepel. Németországban nagy számú külföldi bevándorló él, beáramlásuk még az egykori NDK-s korszakban kezdődött. Túlnyomó többségében olyan emberekről van szó, akik az elmúlt években, évtizedekben a jobb élet reményében hagyták el hazájukat.

Több német médium egybehangzó beszámolója szerint mindenekelőtt azokat a bevándorlókat akarják honosítani, akik hosszabb ideje az országban élnek, és megfelelő gazdasági háttérrel rendelkeznek.

Az előirányzott reform szerint az eddigi nyolc helyett öt évre kell csökkenteni azt az időszakot, amely után az érintettek német állampolgársághoz juthatnak. Sőt, bizonyos esetekben a honosítás már három év után is lehetséges, amit azonban "különleges migrációs teljesítménnyel" kell kiérdemelni.

Ilyen teljesítményként említi a tervezet a többi között a jó német nyelvtudást, a kimagasló munkateljesítményt, illetve az önkéntes munkát.

A reform tartalmazza azt is, hogy a külföldi szülők Németországban született gyermekei is gyorsabban kaphatnak német állampolgárságot. Ennek feltétele ugyanakkor, hogy legalább az egyik szülő öt éve legálisan Németországban éljen.

A szakértők szerint további fontos változás, hogy a honosítás ellenére már nem kellene lemondani a korábbi állampolgárságról.

Értesülések szerint a tervezet nyilvánosságra hozatalát heves vita előzte meg a szociáldemokrata Nancy Faeser belügyminiszter és a szabaddemokrata Marco Buschmann igazságügyi miniszter között.

A liberális politikus szigorúbb feltételeket sürgetett. Ennek nyomán jött létre egyetértés arról, hogy bizonyos bűncselekmények kizárják a honosítást. Ezek sorában a tervezet a rasszista, valamint az antiszemita, továbbá az emberiesség elleni cselekedeteket említi az első helyen.

Kimondja azt is, hogy a bírói szerveknek a jövőben az ilyen bűncselekményeket a honosítás megakadályozása érdekében jelenteniük kell a bevándorlási hatóságoknál.

Szakértői értékelések szerint a tervezet kulcsfontosságú része az a feltétel, amely a honosítást a megelőző gazdasági integrálódáshoz köti.

Eszerint az a bevándorló válhat német állampolgárrá, aki már "gazdaságilag integrálódva", a megélhetési költségeket maga fedezve tartózkodik Németországban, azaz nem részesül semmifajta szociális ellátásban. Kivételt jelenthetnek azok a bevándorlók, akik legális munkaviszony után önhibájukon kívül vesztették el németországi állásukat. Továbbá a kisgyermekes szülők is, amennyiben az egyik szülő dolgozik.

A "kivételezettek" közé tartoznak azok az úgynevezett vendégmunkások is, akik 1990-ig érkeztek az egykori NDK-ba.

Nancy Faeser belügyminiszter a tervezett értékelve "paradigmaváltást" említett.

"Azt akarjuk, hogy a társadalmunk részévé vált emberek hozzájárulhassanak országunk demokratikus átalakulásának megszilárdításához" - hangoztatta a miniszter.

Faeser szerint a honosítás ugyanakkor kulcsfontosságú a szakképzett munkaerő megnyerése érdekében, amire az országnak sürgősen szüksége van.

A reform mindazonáltal nem kényszeríti a bevándorlókat arra, hogy feladják identitásuk egy részét - hangsúlyozta, de hangsúlyozta, hogy a rasszizmus, az antiszemitizmus, vagy az emberiesség elleni cselekedet minden más formája megakadályozza a honosítást. Ezzel kapcsolatban nem létezik semmilyen tolerancia.

"Aki nem osztja értékeinket, nem válhat német állampolgárrá"

- hangsúlyozta Nancy Faeser.

A tervezet most a tartományok elé kerül, majd végső formájában még egyszer a kormány, ezt követően pedig a parlament jóváhagyására vár.