Négy nappal az után, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, egy kijevi fiatalember bekapcsolta a 3D-s nyomtatóját, és olyan szárnyacskákat kezdett gyártani, amelyekkel az egyszerű kézigránátok légibombákká alakíthatók át.

A magát csak "Közvetítőnek" nevező vállalkozó a londoni The Eceonomist című lapnak nyilatkozva elmondta, hogy ma már egy olyan hálózatot működtet, amely Ukrajna-szerte több mint háromszáz 3D-s nyomtatóból áll és hozzájuk még további százötven, Lettországban lévő berendezés is csatlakozik. A "Közvetítő" által irányított csapat kimondottan a civil felhasználásra tervezett drónok katonai célú átalakításával foglalkozik.

Az ukrán hadsereg "Bilij" fedőnevű ezredese azt mesélte a brit lapnak, hogy az orosz veszteségek legalább hetven százalékát már a katonai célokra átalakított polgári drónok számlájára lehet írni. Elsősorban felderítést, illetve tüzérségi tűzvezetést, tűzhelyesbítést végeznek velük, de egyre nagyobb számban használnak átalakított drónokat támadásra is.

Ez utóbbiak esetében a legfőbb gondot az jelentette, miként lehet megoldani, hogy egy hobbi célú drónról gránátot lehessen ledobni. Aztán egy leleményes ukrán mérnök kitalálta, hogy apró villanymotort szerel a drón lámpája mellé. Amikor az éjszakai reptetéshez használt fényforrást felkapcsolják, beindul a motor is, ami elforgat egy biztosítót és az kioldja a gránát rögzítését.

A másik problémát a robbanótest élesítése jelentette. Kezdetben egy befőttes üvegbe tették a kézigránátot és kihúzták a biztosító tüskét. Az üveg azonban megakadályozta, hogy a gránát élesedjen, viszont a ledobást követően a burkolat összetört és bekövetkezett a robbanás. De nem mindig. Gyakran megtörtént, hogy nem tört össze a dunsztosüveg. Ráadásul a befőttes gránát még nehéz is volt, amit nem minden kvadkopter bírt el.

Ma már 3D-s nyomtatással készült, műanyag gyűrűt használnak az ukránok az üveg helyett. Ha pedig nem kézből dobható, hanem gránátvetőből indítható lőszerről van szó, akkor a gyújtószerkezet helyére egy szintén műanyagból nyomtatott orrkúp kerül, benne jókora szöggel. Becsapódáskor a szög megüti a gyutacsot és a gránát felrobban.

EN??: The Ukrainian drone again found a nest of RuZZians!

SK??: Ukrajinský dron zase našiel hniezdo RuZZov! pic.twitter.com/Ns6V9o6aE0

— Kolowrat (@Kolowrat_) November 9, 2022

Az ukrán fejlesztők azonban nemcsak a drónok felfegyverzésével foglalkoznak, hanem azzal is, hogy miként lehet ezeket a polgári célra tervezett eszközöket "nehézbombázóvá" alakítani. A mezőgazdaságban használatos, így a hobbigépeknél jóval nagyobb teherbírású oktokoptereket (nyolc légcsavarral repülő szerkezeteket) akár három aknavető gránáttal is fel lehet szerelni. Ezt egy amerikai gyártmányú, nagy hatótávolságú rádióval kiegészítve máris kész a harckocsik ellen is hatékony harci drón. A tervezők még arra is ügyeltek, hogy az egyébként meglehetősen lármásan repülő robotot minél jobban "lecsendesítsék". Ezért halkabb villanymotorokat és kevésbé zajos propellereket szerelnek a gépekre.

A brit lap arról is beszámol, hogy a gyártóknak a villanymotorok okozzák a legtöbb fejfájást. Ezeket szinte kizárólag Kínából vásárolják, de Peking mindeddig nem volt hajlandó elítélni a Kreml ukrajnai hadjáratát és igyekszik távol tartani magát a konfliktustól. Viszont – amint az egyik kijevi mérnök elmondta – félő, hogy a kínaiak bármikor megtilthatják a villanymotorok ukrajnai eladásait. Ezért az egyik ukrán vállalkozás máris hozzákezdett a drónok hajtóműveinek gyártásához. Nagyon egyszerű, sőt primitív villanymotorokról van szó, amelyek csak pár órát képesek üzemelni. De nincs is szükség ennél nagyobb élettartamra, mivel a drónok gyorsan fogynak.

Ellenben az átalakított vagy főleg a helyben gyártott robotgépek, illetve alkatrészek sokkal olcsóbbak, mint a külföldről vásároltak. Az egyszer használatos villanymotorok ára például alig öt dollár és az előállításuk is kezd felfutni, úgyhogy az egyik ukrán vállalkozás már havonta több mint ötezer kvadkoptert képes készíteni. Az UAV-7 jelű ukrán öngyilkos drón pedig csak nagyjából kétezer dollárba kerül, míg a hasonló képességű, amerikai Switchblade ennek a háromszorosába.

Persze az oroszok is mind intenzívebben használnak drónokat, ezért az ellenük való védekezés szintén kulcskérdéssé vált. A nyugatról érkező, rendkívül kifinomult, elektronikus drónelhárító rendszerekkel vagy lézer-, illetve radarvezérlésű fegyverekkel szemben egy ukrán rakétamodellező sokkal egyszerűbb és főleg olcsóbb megoldást talált ki. A "Rakétás" becenevű barkácsoló olyan röppentyűt készített, amit egy csőből lehet indítani. Amikor az ellenséges drón közelébe ér, sűrített levegővel hálót lő ki, amibe a robot belegabalyodik és lezuhan. Ötletes és olcsó megoldás, bár nem minden helyzetben és akármilyen drónnal szemben alkalmazható.

A távolról irányított repülőszerkezetek átalakítása vagy gyártása ugyanakkor meglehetősen veszélyes foglalkozás is. Az orosz titkosszolgálatok vadásznak rájuk és már jó néhány ukrán ezermesterrel végezhettek is. A külföldön tevékenykedő cégeknek viszont kevesebb félnivalójuk van. Ivan Tolchinsky, a rigai Atlas Aerospace vezérigazgatója nyíltan beszélt a The Economistnak arról, hogy milyen támogatást nyújtanak ukrán partnereiknek. A lett mérnökök például hatékonyabb rádióberendezések műszaki rajzait küldték már el és segítettek kiszámolni, hogy milyen súlyú fegyverzettel lehet megterhelni egy átalakított polgári drónt.

Összességében elmondható, hogy az ukrán hadsereg nagyon komoly segítséget kap a legtöbbször csak lelkesedésből és a szabadidejükben fejlesztő civilektől, noha a legyártott drónokért a katonák csak ritkán fizetnek. A költségeket általában adományokból fedezik. Ukrajnában ennek ellenére dübörög a "drónbiznisz", egyre több garázscég alakul, és ötletesebbnél ötletesebb megoldásokkal állnak elő. Mindezt talán az is elősegítheti, hogy az ukrán oktatási rendszerben kitüntetett helye van a matematikának és a természettudományoknak.

A Ukrainian quadcopter drops a F1 hand grenade into an abandoned Russian BMP-1, destroying it. pic.twitter.com/Ek0gL26atU

— OSINTtechnical (@Osinttechnical) February 22, 2023

A brit lap megjegyezi, hogy az oroszoknál ugyancsak intenzív drónfejlesztés zajlik és ők is szép számmal használnak átalakított, civil eszközöket. Ám ahogy az egyik magas rangú ukrán katona mondta: fejlesztőik messze nem annyira motiváltak és önfeláldozók, mint az ukránok.