Nagyon nagy különbség van abban, ahogyan Oroszországban a Putyin-párti, illetve az ellenzéki média tálalta az orosz és a kínai elnök találkozóját; a Hungarian Conservative InfoRádiónak nyilatkozó moszkvai tudósítója arról számolt be, hogy a Kreml-párti média hatalmas hangsúlyt fektetett arra, hogy még a ceremoniális elemeiről is beszámoljon a találkozónak, hangsúlyozta az eredményeket, a két ország gazdasági megállapodásait, a kereskedelmi kapcsolatok fejlődését.

"Az ellenzéki sajtó kevésbé erről számolt be – folytatta Zemplényi Lili. – Oroszország Kínára van utalva, az orosz–kínai viszonyt oly módon mutatta be, hogy Oroszország Kína alá tagozódik be, kiemelve Putyin azon bejelentését, hogy hajlandó a jüant, vagyis a kínai fizetőeszközt használni az Ázsiában és Afrikában kötött üzletek során, nem a dollárt és nem a rubelt."

Mint rámutatott,

a jüan jelentősége Oroszországban folyamatosan nő a háború kitörése óta.

"Míg a háború előtt az orosz export 0,4 százalékát fizették jüanban, most már ez 14 százalékra nőtt."

Hogy az emberek mennyire érzékelik ezt a kitettséget, arról azt mondta, egy átlag orosz ember nem érzi a szankciókat, külföldön egyébként sem utazgatnak, ha mégis, akkor valamilyen útlevélmentes országba, például Kazahsztánba.

A Facebook és az Intagram távozása sem volt érzékeny lépés, mivel az átlag orosz nem élt ezekkel, megvolt az orosz alternatívájuk, ugyanígy a McDonald'soknál vagy más amerikai láncoknál.

És még egy példát említett: "Egyik barátom megrendelte Oroszországban az iPhone legújabb termékét, és a vállalat hiába vonult ki, egy posztszovjet országból megkapta. Igazából egyetlen terméket sem tudok mondani, ami a háború előtt elérhető volt, a háború után pedig nem."

Arról is beszélt, hogy jelentős drágulás volt Oroszországban, de ezt szerinte el lehetett adni azzal, hogy mindenhol a világon magas az infláció. Miután globális problémaként állítja be a Kreml-párti sajtó, így erre is csak legyintenek az emberek, és nem feltétlenül a szankcióknak fogják betudni.