Magyarország és a Vatikán három kérdésben is közös, a nemzetközi fősodornak nem mindig megfelelő álláspontot képvisel, ilyen az ukrajnai béketeremtés, a családok védelme és a keresztények támogatása - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Vatikánvárosban.

Szijjártó Péter Ferenc pápa esetleges magyarországi látogatásával kapcsolatban arról számolt be, hogy Magyarország a végleges döntést várja, s ha sor kerül a vizitre, akkor azt a lehető legkörültekintőbben fogják előkészíteni.

Felkereste XVI. Benedek pápa nyughelyét is. "Nagyon sokan szerettük Benedek pápát, nagyon szerettük azt, amit ő képviselt, és ahogyan képviselte. Imádkoztunk érte, imádkoztunk az egészségért, és számomra természetes volt, hogy amint Rómába jövök, akkor a sírhelyéhez is ellátogatunk" - mondta.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a nap folyamán többek között a szentszéki diplomáciát vezető - a Vatikán külügyminisztereként ismert - Paul Richard Gallagher érsekkel is találkozott, akit a barátjának nevezett, miután már több mint nyolc éve dolgoznak együtt. Kiemelte, hogy Magyarország és a Vatikán egyetért abban, hogy mielőbb véget kell érnie a háborúnak, az emberi szenvedésnek Ukrajnában, ez közös törekvés.

"Sajnos azt kell látni azonban, hogy a nemzetközi politikában a háborús retorika uralkodik, sok esetben bírálják, kritizálják és megbélyegzik azokat, akik a béke érdekében lépnek fel, de ez nem szabad, hogy eltérítsen minket" - hangsúlyozta. "A béketeremtésre koncentrálunk, felajánljuk segítségünket, és ha van rá szükség, akár közvetítőként, akár béketárgyalások házigazdáiként, ránk mindig számíthatnak a világon".

Emellett a családok védelméről is szó volt, amelyre a kormány "a nemzet egyik fontos stratégiai kérdéseként" tekint, hasonló álláspontot képviselve a Vatikánnal.

Illetve - mint tudatta - hosszan beszéltek az üldözött keresztény közösségek támogatásáról, különösen, hogy ma a világon nagyjából 360 millió keresztény van kitéve üldöztetésnek vagy diszkriminációnak, és szembetűnő a támadások számának drasztikus növekedése Afrika szubszaharai térségében.

"Szükség lesz ezután is arra, hogy mi, magyarok, akik a kereszténységünket és a keresztények iránti felelősségünket komolyan vesszük, ezután is támogassuk a keresztény közösségeket" - vélekedett. "Arról biztosítottam az érsek atyát, hogy ránk, magyarokra a világ minden egyes helyén élő keresztény közösségek számíthatnak". Ennek kapcsán pedig emlékeztetett, hogy nemrégiben Libanonban és Mexikóban is magyar forrásokból újjáépített templomot adtak át.

Magyarország az elmúlt években mintegy százmillió dollárt fordított nehéz helyzetben lévő keresztény közösségek támogatására. "Hatvan országban mintegy egymillió keresztényt segítettünk abban, hogy hazatérjen vagy az otthonában tudjon maradni".

A miniszter ezt követően Claudio Gugerotti érsekkel, a Keleti Egyházak Dikasztériumának prefektusával is megbeszélést folytatott, elsősorban a keleti keresztény egyházak híveinek nehéz körülményeiről.

Aláhúzta, hogy a világ ezen részen is van keresztényüldözés, ráadásul itt egyébként is gyakoribbak a háborúk, nehezebbek az életkörülmények, ezért az érintettek ezentúl is számíthatnak Magyarország támogatására, a gazdasági nehézségek ellenére is.

"Tehát Irakban, Szíriában, Libanonban, Jordániában továbbra is támogatjuk a keresztény közösségeket abban, hogy békében és nyugalomban élhessenek azokon a területeken, ahol a közösségeik már sok-sok évszázad óta élnek".