Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója szerint kommunikációs trükkről van szó, amelynek az a lényege, hogy az orosz–ukrán konfliktusban eddig semleges államokat Moszkva oldalára állítsa. Elsősorban Kínának és Indiának szól ez az üzenet – tette hozzá.

Az oroszok azt sugallják, hogy nem elfoglalták, meghódították ezeket az ukrán területeket, hanem az ott élők szabad akaratukból csatlakoztak Oroszországhoz. Pedig

a népesség nemzetiségi megoszlása egyáltalán nem azt bizonyítja, hogy ott orosz többség élne.

A háború előtti adatok alapján a donyecki és a luhanszki régióban 57-58 százalék volt az ukrán nemzetiségűek aránya és csak 38-39 százalék az orosz. A zaporizzsjai területen 70 százaléknyi ukrán lakosságról beszélhetünk, míg a herszoni területeken még ennél is nagyobb többségről. Itt az orosz kisebbség aránya mindössze 14 százalék, tehát egyik esetben sem beszélhetünk nagyszámú, többségi orosz lakosságról – hangsúlyozta Bendarzsevszkij Anton.

A szakértő azt is elmondta, hogy a népszavazásoknak a kommunikáción túl volt még egy célja. Az, hogy a frissiben mozgósított

orosz katonákat így már formailag nem külföldön vetik harcba, hanem az anyaország védelmében.

A Kremlben valamikor szeptember 18. és 20. között születhetett a döntés, amely egyrészt az elfoglalt területek annexiójára, másrészt több százezer ember mozgósítására vonatkozott. A behívások azért voltak fontosak, hogy megállíthassák az ukrán hadsereg előrenyomulását.

"A most behívott emberek nem ukrán területeket mennek megszállni, nem agressziót fognak elkövetni, hanem az Oroszországhoz tartozó lakosságot fogják megvédeni az ukrán nácik a kegyetlenkedéseitől" – tolmácsolta a szakértő az orosz álláspontot. Persze az sem kizárt – tette hozzá –, hogy Moszkva újabb támadásokat akar indítani, újabb frontokat nyit majd Ukrajnában.

Mozgósítás

A mozgósítás azonban nem fog azonnali változásokat hozni, mivel az újonnan behívottakat előbb ki is kell képezni, ami legalább két-három hónapot vesz igénybe. Ezt lehet gyorsítani olyan tartalékosok esetében, akik a sorkatonai szolgálatukat az elmúlt egy-két évben töltötték.

"Példátlan az a sietség, amit most látunk, hiszen alig egy héttel a mozgósítás után már meg is jelentek Ukrajnában az új sorozottak" – mondta a szakértő.

Az ukrán hírszerzés szerint már 40-60 ezer, most behívott orosz katona érkezett a csapatokhoz. Ők nem képviselnek valódi harcértéket,

lényegében csak meghalni mentek oda.

De fegyver van náluk, és segíthetnek az ukrán ellentámadás feltartóztatásában. Az oroszok nagyobb tömeget akarnak szembeállítani az egyébként professzionálisan kiképzett ukrán haderővel – mondta Bendarzsevszkij Anton.

Szerinte az egész háború jellege is meg fog változni, mivel eddig két, hivatásos haderő állt egymással szemben. Viszont az orosz mozgósítással kiszélesedett a konfliktus, amelyre nyilván Ukrajnának is hasonló módon kell majd válaszolnia. Vagyis

ha több százezer újabb orosz katona jelenik meg Ukrajnában, akkor Kijevnek is növelnie kell a hadserege létszámát,

méghozzá lehetőség szerint úgy, hogy megmaradjon a mostani létszámfölénye. Így a konfliktusnak sokkal több katonai áldozata lesz, mint eddig.