Az európaiak csaknem 65 százaléka jó dolognak tartja az uniós tagságot. Ez a legpozitívabb eredmény 2007 óta, amikor a megkérdezettek 58 százaléka vélekedett így. A tagállamok legnagyobb részében a lakosság relatív többsége jó dolognak tartja hazájuk uniós tagságát, Görögország és Szlovákia kivételével, ahol a lakosság legnagyobb része szerint „se nem jó, se nem rossz” dolog a tagság.

Az Európai Parlament megbízásából készült legutóbbi, 2021 végi Parlaméter felmérés óta a legtöbb tagállamban jelentősen emelkedett a tagság pozitív megítélése, különösen Litvániában (+20 százalékpont), Máltán (+12 százalékpont) és Észtországban (+9 százalékpont).

Az európaiak 52 százalékának pozitív a véleménye az EU-ról, míg 12 százalékuknak kedvezőtlen. Ez 3 százalékpontos emelkedés a tavalyi év november–decemberéhez képest, egyben a legjobb eredmény, amit 2007 óta mértek az Európai Parlament felméréseiben. Az egyes tagállamokban 32 százalékostól (Görögország) 76 százalékosig (Írország) terjed a támogatottság. Magyarországon a megkérdezettek 46 százaléka mondta azt, hogy pozitív kép él benne az EU-ról, ez 2 százalékpontos csökkenést mutat a fél évvel ezelőttihez képest.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szerint: „ Miközben a háború visszatért kontinensünkre, az európaiak nagyobb biztonságban érzik magukat az EU-hoz tartozva. Az európai polgárok ragaszkodnak a szabadsághoz, készek megvédeni közös értékeinket, és egyre jobban tudatosul bennük, hogy a demokráciát nem lehet adottnak tekinteni. A szankciók támogatása mutatja, hogy az európaiak készek árat fizetni a demokráciáért.”

A közelmúlt eseményei hatottak arra is, hogyan látják az európaiak a nemzetközi színtér többi szereplőjét. Oroszországról mindössze a válaszadók 10 százalékának van kedvező véleménye, míg 2018-ban, a legutóbbi méréskor 30 százalék vélekedett így. Kínáé a második legalacsonyabb helyezés, 22 százalékkal (14 százalékpontos csökkenés). Összehasonlításként, az Egyesült Királyság (65 százalék, 1 százalékpontos emelkedés) és az Egyesült Államok (58 százalék, 13 százalékpontos emelkedés) megítélése sokkal kedvezőbb – olvasható ki az Eurobarométer-felmérésből.

A legtöbb európai alapvető változásként érzékeli az ukrajnai háborút: 61 százalékuk nem bízik abban, hogy életük változatlanul folytatódik tovább. A válaszadóknak csak mintegy harmada (37 százalék) volt ezzel ellentétes véleményen. Az Európai Bizottság megbízásából készült, az elmúlt héten közzétett felmérés szerint tízből nyolc európai polgár (80 százalék) az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szembeni gazdasági szankciók mellett foglal állást.

Az infláció és a megélhetési költségek már az Ukrajnai elleni háború kezdete előtt emelkedni kezdtek, most pedig tízből négy európai mondta azt, hogy a háború következményeit saját életszínvonalukon is érzékelik. Azonban az európai egység és ellenállóképesség egyértelmű jeleként átlagosan az európaiak 59 százaléka szerint a közös európai értékek – például a szabadság és a demokrácia – védelmének elsőbbséget kell élveznie, még akkor is, ha ez hatással van az árakra és a megélhetési költségekre. Ez a többségi vélemény a tagállamok többségében (húsz országban) is. Vannak azonban országok, ahol a nehezebb a választás, a két válasz közötti különbség elhanyagolható. Hat tagállamban pedig, köztük Magyarországon is, a többség szerint az árak és a megélhetési költségek szinten tartásának kell elsőbbséget kapnia.

A fokozódó gazdasági nehézségek tükröződnek abban is, hogy az európaiak szerint mire kellene kiemelt módon összpontosítania az Európai Parlamentnek. A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni fellépést sorolják az első helyre (38 százalék), ezt követi a közegészségügy (35 százalékkal, ami egyben jelentős, 7 százalékpontos csökkenés a hat hónappal ezelőttihez képest), majd a demokrácia és a jogállamiság (32 százalék), ami viszont 7 százalékpontos emelkedést mutat a fél évvel ezelőtti felméréshez képest.

A háborúról és annak európai hatásáról alkotott közvélekedés abban is leképeződik, hogy az európai polgárok szerint mely fő értékeket kellene az Európai Parlamentnek elsősorban megvédenie: a demokrácia áll a lista élén 38 százalékkal, ami 6 százalékpontos emelkedés 2021 őszéhez képest. A második helyen az emberi jogok védelme az EU-ban és a világban, valamint a szólásszabadság védelme áll, egyaránt 27 százalékkal. Magyarországon a válaszadók többsége szintén a demokrácia és az emberi jogok védelmét sorolja az első két helyre (37 százalék, illetve 27 százalék), a harmadik helyen a jogállamiság áll (22 százalék) az EP által védendő értékek sorában.