A francia parlament alsóházának a képviselőit választják meg két fordulóban június 12-én és 19-én, s noha Franciaország egy félprezidenciális rendszer, ahol az elnöki hatalom a fajsúlyos, mégis nagy jelentősége van a Nemzetgyűlés összetételének.

Májusban Emmanuel Macron nyerte meg másodszor is az államfőválasztást, és alig egy hónappal később most ismét ő áll nyerésre: 11 külföldi választókerületben már lezajlott a szavazás, és ott az elnök pártjának jelöltjei nyertek.

Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem docense arra hívta fel a figyelmet, hogy 2002-ben éppen azért rendszeresítették azt, hogy az elnökválasztás után jön közvetlenül a parlament megválasztása, hogy a megválasztott elnöknek, akármelyik pártcsaládból jön is, a lendülete továbbmenjen a parlamenti választásokra és adjon egyfajta támogatást az alsóházban az államfőnek.

"Ne legyen az, hogy az egyik pártcsaládból jön a köztársasági elnök, a másik pártcsalád meg adja a parlamenti többséget,

tehát ez a két szerepkör ne ütközzön egymással. Ez kimondottan a stabilitást szolgálja" – mondta a Franciaország-szakértő, ugyanakkor hozzátette, ettől még nem biztos, hogy Macron stabil többséget tud szerezni a Nemzetgyűlésben.

Az 577 fős alsóházban 289 mandátum kellene az abszolút többség megszerzéséhez. Közvetlenül az elnökválasztás után 300-340 mandátumot jeleztek előre Macron pártjának a közvélemény-kutatók, azóta ez a szám folyamatosan megy le,

most már 270 és 320 közé becslik.

"Nagyon biztosra nem lehet mérni, emiatt azért van egy kis izgalom Macron pártjában" – tette hozzá.

Ha nem sikerül az abszolút többséget szereznie, akkor nehezebb évek jönnek Macronra, mert azt az elnöki programot, amivel megválasztották, nehezebb lesz a törvényhozás elé vinnie. A legtöbb közvélemény-kutató így is azt mondja, hogy még mindig Macronnak van a legnagyobb esélye nyerni, mert utána egy baloldali párttömörülés következik, az ő népszerűségük folyamatosan növekszik, ezért ha az elnök pártja nem szerez többséget, akkor is megosztott tábor lesz a parlamenti ellenfele.

A kétfordulós választás első köre után a két legjobban szereplő jelölt jut tovább, valamint azok, akik még megszerezték a regisztrált szavazók voksaink legalább a 12,5 százalékát.