eur:
411.2
usd:
392.75
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Magdalena Andersson svéd miniszterelnök nyilatkozik az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezletére érkezőben 2021. december 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Kenzo Tribouillard

Svédország nyugtatja a törököket

A NATO-csatlakozás a tét.

Svédország biztosította Törökországot, hogy nem küld sem pénzt, sem fegyvert "terrorszervezeteknek".

Recep Tayyip Erdogan török elnök múlt szerdán a TRT török állami televízióban kijelentette, hogy Törökország továbbra sem támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, ugyanis a két észak-európai ország szerinte több módon is támogatja a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).

"Nem utalunk pénzt a terrorszervezeteknek, természetesen fegyvert sem küldünk" - mondta Magdalena Andersson svéd miniszterelnök stockholmi sajtótájékoztatóján.

A svéd kormányfő kijelentette, hogy el akarja oszlatni a török vádakkal kapcsolatos félreértéseket.

Ankarában szerdán kezdi meg tárgyalásait a svéd és a finn küldöttség, azzal a céllal, hogy feloldják a NATO-csatlakozásukkal szembeni török ellenkezést. A két skandináv ország a múlt héten nyújtotta be hivatalos felvételi kérelmét a NATO-ba.

Törökország, amely 1952 óta tagja az észak-atlanti szövetségnek, és vétójoga van, hétfőn közzétette azoknak a feltételeknek a listáját, amelyek teljesítése esetén eláll a vétótól.

Ankara egyebek mellett a Svédországban tartózkodó, általa terroristának tartott PKK-tagok, illetve az azzal szövetséges Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milícia tagjainak kiadatását követeli. Azzal is vádolja Svédországot, hogy bejelentést tett 376 millió dollár (135,7 milliárd forint) segély nyújtásáról a PKK és a YPG részére, valamint fegyverek, egyebek mellett páncéltörő fegyverek és drónok szállításáról. Törökország a 2019 októberben indított észak-szíriai török offenzíva miatt elrendelt svéd fegyverszállítási embargó feloldását is követeli.

Recep Tayyip Erdogan közben bejelentette, hogy új hadműveletet készítenek elő Szíria északi részében a kurdok ellen. A hadművelet részleteit csütörtökön tárgyalják meg a török nemzetbiztonsági tanács ülésén, amelyen katonai és hírszerzési vezetők vesznek részt.

Ankara, amely 2016 óta három hadműveletet indított az YPG ellen, 30 kilométeres "biztonsági övezetet" akar létrehozni déli határa mentén. Ez utóbbi lehetővé tenné, hogy elzárja Törökországot az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni harc idején az Egyesült Államok támogatását élvező YPG egységeitől.

Washington kedden figyelmeztette Törökországot, hogy ne indítson semmilyen új hadműveletet Észak-Szíriában, mert azzal az amerikai katonákat veszélyeztetné.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×