Több mint két hónapja támadta meg Ukrajnát Oroszország. Bendarzsevszkíj Antonnal egyetértett azzal, hogy az orosz fél részéről korábban bejelentett keleti átcsoportosítás, két-három hétnyi előkészület után április 19-án kezdetét vette, ennek eredményeként pedig már Donyeck térségében, illetve Mariupol városánál láthatók a leghevesebb harcok.

A szakértő megjegyezte, dacára, hogy néhány napja Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Sojgu védelmi miniszter megbeszélésen bejelentették, hogy sikerült elfoglalniuk az Azovi-tengeri kikötővárost, jelek szerint ez nem teljesen van így, és továbbra is ostromolják Mariupolt, ahol az Azovsztal acélgyár területén még mindig heves a védői ellenállás.

Ami az orosz csapatmozgásokat illeti, a posztszovjet térség szakértője kifejtette: a kijevi térségből kivont kapacitásokat friss emberi erővel, lőszerrel és haditechnikával töltötték fel, útnak indítva Kelet-Ukrajnába, ahol úgy fest, jelenleg két irányból próbálják bekeríteni az ukrán erőket. Bendarzsevszkíj Anton emlékeztetett, Kelet-Ukrajnában találhatók a legerősebb ukrán védelmi állások, hiszen az ország ezen felén számítottak leginkább támadásra korábban. Annál is inkább, mert Donyeck és Luhanszk térségében 2014 óta állandósultak a fegyveres konfliktusok az oroszbarát szakadárok és az ukránok között. Így aztán, amíg északon, Kijev térségében, és délen – Herszon elfoglalával, Melitopol és Mariupol körbekerítésével – egy erős orosz előretörés volt látható, keleten a katonai sikerek eddig rendre elmaradtak, és alig egy-két kilométert haladtak két hónap alatt. Jelenleg ezt a védelmi vonalat próbálják az oroszok megtörni, bekerítve északkeletről (Harkiv térségéből, illetve Mariupoltól északra) az ukrán erőket, elvágva őket az utánpótlástól – magyarázta a szakértő hozzátéve: nyilván erre a védők is számítanak, és igyekeznek mindent megtenni azért, hogy ez ne következzen be.

Bendarzsevszkíj Anton szerint az orosz vezetés vélhetően szeretne majd május kilencedikén, a győzelem napján – amikor a náci Németország fölötti győzelemét és a világháború lezárását ünnepik – áttörésről, sikerről beszámolni, bár erre március 18-án, a Krím elcsatolásának évfordulóján sem volt alkalmuk, pedig akkorra már a háború végét vizionálták bizonyos hangok.

„De ha ez nem sikerül, keresnek majd egy másik szimbolikus időpontot”

– tette hozzá a szakértő, aki nem gondolná, hogy ha május 9-ig nem történik áttörés, akkor az orosz erők visszavonulnak. Sőt, akár egy évekig elhúzódó háborúnak a lehetőségét sem tartja kizártnak, hiszen az orosz sikerek hiánya inkább arra sarkallja a vezetést, hogy ne adja fel az eddigi hadműveleteket, mert az egyértelmű orosz vereséget mutatna.

Bendarzsevszkíj Anton szerint Moszkva számára egyértelmű sikernek, egyfajta győzelemnek lenne felfogható, ha mondjuk az oroszok elvágnák Ukrajnát a Fekete-tengertől, elcsatolva a déli területeit, bár katonailag erre nem sok esélyt lát, legfeljebb ha sikerül most áttörniük a keleti fronton, felmorzsolva az ukrán erőket, ami a teljes ukrán haderőnek a harmada-negyede lehet. Kiemelte, a következő hetekben újabb döntő pillanatához fog érni a háború, ahogyan annak az első napjaiban, amikor mindenki arra számított, hogy Ukrajna el fog esni, de ez végül nem így lett, az oroszok pedig taktikát kényszerültek váltani: a korábbi, több irányból történő támadást felváltotta egy koncentrált, kelet-ukrán irányú támadás, ami ha nem fog eredményre vezetni, akár hónapokra is beállhatnak a frontok.

A szakértő szerint valós félelem, hogy „végső elkeseredésükben”, amikor a konvencionális katonai eszközök már nem hatnak,

az orosz vezetés dönthet destruktív fegyverek bevetéséről.

Bár azt nem gondolná, hogy taktikai nukleáris csapást mérnének egy városra, például Harkivra, de szerinte a keleti fronton számolni kell ennek a veszélyével is. Nem hiába, ahogy az ukránok úgymond provokálták is a nyugati partnereiket, hogy foglaljanak állást a válaszlépésekről, ha Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket vetne be. Bár eleinte vonakodott bárki is konkrét kijelentést tenni, Boris Johonson nagyjából egy hete hasonló válaszcsapást helyezett kilátásba, ha Oroszország ilyen fegyvereket alkalmazna, ami nagyon komoly nyilatkozatnak tekinthető a brit vezető részéről. Mindez elrettentő hatással bírhat az orosz vezetésre is, hogy ne használjanak atomfegyvereket – tette hozzá.