eur:
410.98
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
A török külügyminisztérium sajtóosztálya által közreadott képen Dmitro Kuleba ukrán (b, háttal) és Szergej Lavrov orosz (j) külügyminiszter megbeszélést folytat Antalyában 2022. március 10-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/Török külügyminisztérium sajtóosztálya/Cem Özdel

Nincs áttörés az ukrán–orosz külügyminiszteri találkozón

Abban sikerült megállapodni, hogy folytatják az egyeztetéseket és megpróbálnak megoldást találni a humanitárius kérdésekre. 

Nem történt előrelépés a tűzszünet ügyében az orosz és az ukrán külügyminiszter csütörtöki törökországi megbeszélésén - közölte az egyeztetés után Dmitro Kuleba ukrán tárcavezető.

Hozzátéve, hogy orosz kollégája, Szergej Lavrov jelezte: Oroszország mindaddig folytatni fogja a támadásokat, amíg az ukrán fél meg nem adja magát, ám "Ukrajna erre soha nem lesz hajlandó."

"Felvetettük a tűzszünet kérdését, de ebben semmiféle előrelépést nem értünk el" - mondta Kuleba, hozzátéve, hogy orosz kollégájával, Szergej Lavrovval abban megállapodtak, hogy folytatni fogják a tárgyalásokat.

A BBC tudósítása szerint megegyeztek abban, hogy továbbra is megpróbálnak megoldást találni a humanitárius kérdésekre.

Két témát nevezett prioritásnak: a Mariupolból kivezető humanitárius folyosó felállítását és a 24 órás tűzszünetet. Hangsúlyozta:

a háborút nem lehet megállítani, ha Moszkvának nincs ilyen szándéka.

Kuleba azt mondta, azt hitte, ha két külügyminiszter találkozik, akkor van felhatalmazásuk a békéről és a biztonságról is tárgyalni. Reméli, hogy Lavrov beszél a Kremlben a döntéshozókkal.

"Kész vagyok folytatni az elkötelezett munkát azzal a céllal, hogy véget vessünk az ukrajnai háborúnak, megállítsuk az ukrán civilek szenvedését, és felszabadítsam területeinket az orosz megszálló erők alól" - tette hozzá.

Antalya, 2022. március 10.
A török külügyminisztérium sajtóosztálya által közreadott képen Dmitro Kuleba ukrán (j) és Szergej Lavrov orosz (b) külügyminiszter Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter (k) közvetítésével megbeszélést folytat Antalyában 2022. március 10-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
MTI/EPA/Török külügyminisztérium sajtóosztálya/Cem Özdel
A török külügyminisztérium sajtóosztálya által közreadott képen Dmitro Kuleba ukrán (j) és Szergej Lavrov orosz (b) külügyminiszter Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter (k) közvetítésével megbeszélést folytat Antalyában 2022. március 10-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/EPA/Török külügyminisztérium sajtóosztálya/Cem Özdel

Lavrov: megbírkózunk a szankciókkal

Szergej Lavrov tájékoztatóján elmondta, Oroszország előadta javaslatait az ukrán félnek, és azokra most választ vár. Moszkva azt akarja elérni, hogy Ukrajna barátságos, demilitarizált, semleges státuszú állam legyen

Lavrov szerint a különleges hadművelet a terveknek megfeleően halad. A Nyugat veszélyesen lép fel azzal, hogy fegyvereket juttat Ukrajának - emelte ki, és hozzátette, más országot nem támadnak meg, és Oroszország álláspontja szerint Ukrajnát sem támadták meg.

Megismételte azt a többször hangoztatott orosz állítást, hogy az ukránok pajzsként, túszként használjék a civileket. Megígérte, hogy Oroszország folytatja a humanitárius folyosók fenntartását.

Azt is megismételte, hogy amerikai segítséggel terveztek biológiai fegyvert kifejleszteni Ukrajnában.

Az orosz tárcavezető szerint megbirkóznak a nyugati szankciókkal is, míg a mariupoli kórház elleni támadás kapcsán szánalmas felháborodásról beszélt, és hamisnak nevezte azt az állítást, hogy az orosz hadsereg mért támadást a létesítményre. A szóban forgó épületben Lavrov szerint már régóta nem voltak egészségügyi dolgozók, sem szülőanyák és gyerekek, hanem valójában az azoviak néven ismert ukrán ultranacionalista zászlóalj fegyvereseinek táborhelye volt. Minderről Oroszország hétfőn az ENSZ-nek is tájékoztatást küldött - tette hozzá.

Egy esetleges atomháború lehetőségére vonatkozó újságírói kérdésre Lavrov azt válaszolta, "nem hiszi, hogy nukleáris háborúhoz" vezethetne a jelenlegi konfliktus.

A diplomáciai egyeztetések helyszínének Lavrov továbbra is Fehéroroszországot javasolta, ahol az ukrán és az orosz delegációk már több alkalommal találkoztak. Lavrov szerint "a valódi, a fő diplomáciai egyeztetés Fehéroroszországban zajlik", és ezt Oroszország nem akarja kiváltani a törökországi tanácskozással.

"A mai megbeszélés azt mutatta meg, hogy nincs alternatívája (a fehéroroszországi tárgyalásoknak)" - fogalmazott Lavrov, megjegyezve, hogy Ukrajna a jelek szerint csak a találkozás kedvéért akar találkozókat tartani.

Az orosz külügyminiszter azt is elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem utasítana el találkozót Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, hogy megvitassanak bizonyos "konkrét kérdéseket".

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×