eur:
389.39
usd:
358.89
bux:
66038.2
2024. február 27. kedd Edina
Sérült radarrendszerek és egyéb berendezések egy ukrán katonai létesítményben a délkelet-ukrajnai Mariupol városban 2022. február 24-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Szergej Gric

Kaiser Ferenc: ezzel az erővel egész Ukrajnát nem tudja Oroszország elfoglalni

Oroszország három irányból is támadja Ukrajnát, de az akció célja nem feltétlenül az ország elfoglalása, hanem egy egyértelmű üzenet: Moszkva a jelenlegi befolyási övezetét nem hajlandó elengedni – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Egyelőre eléggé ellentmondásos hírek érkeznek, de ami biztos, hogy kelet felől nagy erőkkel tör előre az orosz haderő, már Harkov határában vannak az orosz páncélos ékek, ez Ukrajna második legnagyobb városa egész közel az orosz határhoz. Donyeckből és Luhanszkból, a két szakadár, Moszkva által megszállt operettköztársaságból is megindult a támadás. A Krím-félsziget felől is megindultak az orosz erők, és Fehéroroszország felől az ott hadgyakorlatot végrehajtó, de ottragadt orosz csapatok is megindították a támadást. Északról, keletről és délről támadnak egyszerre az orosz erők – magyarázta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

A felvetésre, hogy vajon egész Ukrajna lerohanására készülnek-e az orosz erők, a szakértő úgy válaszolt, hogy a szeparatisták haderejével együtt közel 200 ezer fősre becsülik az Ukrajna ellen támadó orosz erők létszámát, de nagyjából ekkora az ukrán haderő is, csak jóval kevésbé korszerű fegyverekkel.

"Ezzel az erővel egész Ukrajnát nem tudja Oroszország elfoglalni, valószínűleg nem is ez a cél"

– mondta Kaiser Ferenc.

A hadban álló felek fegyverzetét összehasonlítva az NKE docense úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna fegyverzete zömmel még olyan régi, szovjet eredetű haditechnikai eszköz, amit megörökölt a Szovjetunió széthullásával, illetve amelyeknek a gyártósorai Ukrajnában voltak. A harckocsiparkja még T- 64-esekből áll, igaz, már többször korszerűsítették ezeket. A légi ereje elavultabb, régi, szovjet típusokból áll, viszont, ami az oroszok számára kellemetlenné teszi az egész támadást, hogy az utóbbi években nagyon korszerű, könnyű, nyugati fegyvereket kapott, páncéltörő és légvédelmi rakétákból nagy mennyiséggel rendelkezik az ukrán haderő, és ezekre ki is képezték a személyzetet.

"Amikor majd az oroszok elérik a városokat és megpróbálják birtokba venni, ott a nehéztechnikai fölényüket ezek a nyugati korszerű könnyű eszközök részben ellensúlyozni tudják" – vont mérleget a szakértő.

Oroszország az első hullámban főleg ballisztikus rakétákat vetett be, az Iszkander nevű, nagyon pontos, hivatalosan 500 kilométeres, gyakorlatilag inkább 1000 kilométeres lőtávolsággal rendelkező rakétákkal lőtték a katonai és a polgári repülőtereket, az úgynevezett vezetési pontokat, a parancsnokságokat, illetve a légvédelmi lokátorokat. Utána vetették be az orosz légierő Szuhoj 34-es bombázóit is. A támadó páncélos erő is zömmel régi eredetű, de alaposan és többször korszerűsített, a T-72-es harckocsinak egy rendkívül komoly, pár éve gyártott változatai láthatók a képeken.

"Oroszország a legkorszerűbb technikát alkalmazza, ami az orosz fél rendelkezésére áll" – mondta Kaiser Ferenc.

A katonai akció világpolitikai hatásáról úgy vélekedett, hogy Moszkva ezzel a nyílt agresszióval rákényszeríti az összefogásra a nyugati szövetségi rendszert. Kaiser Ferenc szerint ezt árgus szemekkel figyeli Kína, különösen a rá adott nyugati válaszlépéseket, mert Kínának is vannak területi igényei, és

ha most a Nyugat enged és látványosan veszít, az egy sokkal agresszívabb és a mostaninál is dinamikusabban terjeszkedő Kínához vezethet.

"Ha megnézzük a diplomáciai reakciókat, az Egyesült Államok és szövetségesei összezárnak. Ha most Moszkva büntetlenül leigázhat egy országot, akkor a fene tudja hol lesz a vége" – mondta.

De van egy másik aspektus is, mert az is biztos, hogy a saját szűkebb környezetében Moszkva megerősödik. Ez a háború a szakértő szerint nemcsak Ukrajnának, az összes olyan posztszovjet országnak egy fenyegető üzenet – akár Kazahsztánra gondolunk vagy különösen Georgiára, amely szintén szeretne NATO- és EU-tag lenni –, hogy

Moszkva semmi ilyesmit nem enged.

"A rendszer nem fog változni, sajnálatos módon inkább egy új hidegháború felé tart a világ. Oroszország azzal, hogy látványosan felégette a diplomáciai megoldás lehetőségét, azt deklarálta, hogy neki még az is jobb, ha a nemzetközi kapcsolatok páriájává válik, de a jelenlegi befolyási övezetét nem hajlandó elengedni" – összegzett Kaiser Ferenc.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sulyok Tamás első beszéde - itt meghallgathatja, vágatlanul

Sulyok Tamás első beszéde - itt meghallgathatja, vágatlanul

Bizalmat szeretne építeni az előítéletektől mentes kölcsönös meghallgatás és megértés révén Sulyok Tamás megválasztott köztársasági elnök, aki hétfőn az Országgyűlésben azt mondta, bizonyos hatáskörökben - például a kitüntetések, a kegyelmezés esetén - a lehető legszélesebb transzparencia híve. Meghallgathatja a cikkünkhöz csatolt teljes beszédet.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×