eur:
402.78
usd:
347.88
bux:
97181.78
2025. június 23. hétfő Zoltán
Nana Akufo-Addo ghánai elnök (j2) és felesége, Rebecca Akufo-Addo (j) fogadja hivatalos látogatásán Áder János köztársasági elnököt és feleségét, Herczegh Anitát az accrai elnöki palotában, a Jubilee House-ban 2022. január 13-án.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Akufo-Addóval mintafarmokról is tárgyalt Áder János

A magyar köztársasági elnök nyolcnapos afrikai útján Ghánában folytatott megbeszéléseket.

Magyarország Afrika-politikája kitüntetett szerepet szán Ghánának, amely ígéretes gazdasági növekedést mutató, szilárd, demokratikus berendezkedésű országa a térségnek – mondta Áder János Accrában, amikor a ghánai elnökkel tárgyalt. A magyar államfő többnapos hivatalos látogatásra érkezett az afrikai országba.

A köztársasági elnök, miután vendéglátójával Akufo-Addo elnökkel tárgyalt, elmondta, hogy megbeszélésükön azokat az együttműködési területeket érintették, amelyek a két ország külgazdasági kapcsolatainak további bővítését célozzák és mindkét fél számára előnyt jelentenek.

Akufo-Addo hangsúlyozta: a két országnak hasonló céljai vannak. Értékközösségben vagyunk, mindkét ország hátat fordított az autoriter múltnak és demokratikus kormányzást hozott létre, amely tiszteletben tartja a jogállamiságot és az emberi jogokat - mondta.

A politikus úgy fogalmazott, hogy Áder Jánossal megerősítették együttműködési szándékukat a kereskedelem, a gyógyszeripar, az infokommunikáció, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem területén.

Megállapodtak abban, hogy

közös gazdasági vegyesbizottságot állítanak fel, amely segíti a kétoldalú projekteket.

A ghánai elnök a tárgyaláson megköszönte a magyar támogatást, amelyet hazánk ahhoz nyújtott, hogy az afrikai ország az ENSZ biztonsági tanácsának nem állandó tagjává váljon.

A felek kitértek a Száhel-övezet biztonságpolitikai kihívásaira, arra, hogy a dzsihadista erők jelenléte komoly, az afrikai államokra súlyos veszélyt jelentő probléma.

Akufo-Addo aláhúzta, hogy Ghána szerint nem lehet csökkenteni, sőt növelni kell a térségben az ENSZ békefenntartók jelenlétét.

Áder János a tárgyalást követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Ghánában 2021-ben átadták az ország legnagyobb, legmodernebb technológiával épült szennyvíztisztító-telepét, amely magyar közreműködéssel valósult meg Kumasi városában és most két további ilyen beruházás jön létre, szintén magyar részvétellel. Az államfő úgy fogalmazott, hogy ez jelentős segítség, így mérséklődhetnek a szennyezett víz által terjesztett betegségek.

A megbeszéléseken kitértek arra, hogy

Ghánában magyar segítséggel már két mezőgazdasági mintafarm létesült, amelyeket továbbiak követhetnek.

Áder János hangsúlyozta, hogy Magyarországon hatalmas tudás halmozódott fel a vetőmagnemesítési eljárásokban, hazánk a különböző országok klímájához kiválóan alkalmazkodó növények termesztésében nagy segítséget tud nyújtani, és ez a terület a jövőben a két ország közötti együttműködés új terepe lehet.

A köztársasági elnök kiemelte, hogy Magyarország nemcsak a szennyvíz, hanem az ivóvíz tisztításában is komoly technológiákkal rendelkezik. Mint mondta, a magyar konténeres technológiával olyan, a világtól elzárt térségekben is lehet ivóvizet tisztítani, ahol nem nagyon van infrastruktúra. Szintén kiemelte, hogy a tengervíz sótalanítása révén is el lehet látni ezzel a magyar fejlesztéssel megfelelő minőségű ivóvízzel kisebb településeket.

"Egyetértettünk abban, hogy

a XXI. század a víz évszázada lesz,

jó minőségű és mennyiségű víz nélkül sem a lakosság ellátása, sem az ipar fejlesztése, sem a gazdaság bővítése nem képzelhető el" – tette hozzá. Mint mondta, ezen a területen Magyarország rendelkezik olyan tudással, technológiákkal, amelyek eredményes együttműködést alakíthatnak ki Ghánával.

A tárgyalópartnerek kitértek a két ország oktatási kapcsolatainak bővítésére is. Egyetértettek abban, hogy fontos az ösztöndíjrendszer bővítése. Elhangzott, hogy

az elmúlt 5 évben három és félszeresére nőtt a Ghánából Magyarországra érkező diákok száma.

Áder János az első magyar köztársasági elnök, aki a rendszerváltás óta Ghánába látogat. A magyar politikus Koforiduában felkeresi a NewillAcademy iskolát, amelynek felújításához a Hungary Helps is hozzájárult. Kumasiban a magyar szaktudással, a Pureco cég által épített szennyvíztisztító telepet tekinti meg.

Címlapról ajánljuk
Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani
Aréna

Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani

Zajlik a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújítása, a folyamatról Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Szólt arról is, hogy Magyarország a globális innovációs indexben a 36. helyen áll, ami jó eredmény, de van még bőven tennivaló.

Donald Trump reagált az iráni támadásokra

Teherán hétfő este rakétákkal támadta az amerikai katonai bázisokat Katarban és Irakban. Az amerikai elnök a közösségi oldalán értékelt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.24. kedd, 18:00
Maruzsa Zoltán
a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára
Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett "bunkerromboló" bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt - Natanzban és Iszfahánban - a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak. Natanz Irán legnagyobb urándúsító létesítménye, Fordow pedig egy rendkívül titkos, mélyen a hegyek közé temetett létesítmény - írja a CNN. Az iráni parlament döntött a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségéről, de a végső szót a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsnak kell kimondania. Két, amerikai támaszpontoknak helyet adó közel-keleti ország, Bahrein és Kuvait óvintézkedéseket tett az Irán elleni amerikai légicsapások után, felkészülve a konfliktus esetleges kiterjedésére – írja a Reuters. Az esti órákban Irán visszafogott ballisztikus légicsapást intézett a katari amerikai légibázisra. A támadást a levegőben megállították, miközben Teherán előre figyelmeztette az Öböl-országokat és az Egyesült Államokat is a célpontról. Donald Trump cserébe kijelentette: a béke irányába fogja terelni Izraelt. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán-Izrael háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×