eur:
404.65
usd:
374.62
bux:
76478.67
2024. november 7. csütörtök Rezső
Nyitókép: Pixabay

Továbbra is teljes a közép-európai szembenállás a klímaügyben

Nem hozott áttörést a klímaügyi miniszterek hétfői ülése, amelyen egyebek között a karbon-kibocsátás engedélyezési rendszerének kiterjesztése kapcsán kellett volna előbbre lépni. Lengyelország kategorikusan elveti a javaslatot, maga mögött tudva a „visegrádiak” támogatását is.

Az Európai Bizottság hónapokkal ezelőtt tett javaslatot az úgynevezett emisszió-kereskedelmi rendszer (ETS) kiterjesztésére, amely utóbb az EU 2055-ös klímapolitikai vállalásai szempontjából is brüsszeli megítélés szerint az egyik lehetséges rásegítő eszközként került megvitatásra.

A kezdeményezés lényegi pontja, hogy az eddig az erőműveket, légiforgalmat és bizonyos nagyipari szektorokat érintő rendszert a jövőben a városi közlekedésre és lakóházak energiafogyasztására is kiterjesztenék.

Az eddig mechanizmus logikája szerint a nagy környezeti kibocsátók már jó ideje csak úgy juttathatnak széndioxidot a légkörbe, ha ennek mennyiségére előzetesen úgynevezett kibocsátási engedélyt vesznek. Ezt eddig valamennyire kipárnázta, hogy minden tagországban elérhetővé tettek bizonyos ingyenes kibocsátási kvótát is, aminek mértéke azonban már eddig is csökkenő volt.

Az idén elfogadott klímavédelmi célok teljesítése érdekében egy tagállami kör, valamint az európai bizottság annak érdekében igyekszik szükséges mértékű tagállami egyetértést elérni, hogy az ingyenes kvótákat teljesen vezessék ki a rendszerből, ez utóbbit pedig alkalmazzák majd az említett – közlekedési és épületfenntartási – szektorok esetében is.

Frans Timmermans klímaügyi biztos és bizottsági alelnök erről mondta azt a héten EP-képviselőknek, hogy

„a piacnál jobb ösztönző arra, hogy az érintett szektorokat a megújulók felé terelje, nincsen”.

A szénenergiára jobban ráutalt országok, valamint a lakossági fogyasztás költségterheit részben állami beavatkozással tompítani igyekvő tagállamok – köztük Magyarország – azonban kezdettől fogva erős fenntartásokkal (Varsó mindvégig kifejezetten ellenségesen) álltak az elképzeléshez.

Mindez az illetékes miniszterek hétfői tanácsülésén ismét markánsan láthatóvá vált, midőn a lengyel klímaügyi miniszter, Annak Moskwa kategorikusan kijelentette:

ha a klímacélok érekében olyan mechanizmusokat is intézményesíteni akarnak, ami ront az állampolgárok életszínvonalán, akkor az ellen a lengyel diplomácia „jogi lépéseket fog tenni”.

Úgymond, lengyel megítélés szerint már maga az emissziókereskedelmi rendszer is reformra szorulna, arra pedig végkép alkalmatlan, hogy mechanizmusait a közlekedésre és lakóházakra is kiterjesszék.

Ugyanerről egyébként Orván Viktor miniszterelnök a keddi kormányinfón maga is úgy nyilatkozott, hogy „a szénerőművekre eddig kivetett adót most a lakásokra és a gépkocsikra is ki akarják terjeszteni. Ennek vannak támogatói az országok között, de Közép-Európa országai kivétel nélkül ellenzik.”

„Magyarország különleges helyzetben van, ugyanis a rezsit fixálták. Nagy csata volt Brüsszelben, még mindig van csata a közgazdász körökben. A csehek, a lengyelek, a szlovákok és mi, magyarok ragaszkodtunk ahhoz, hogy az energiaárak emelkedését meg kell fékezni, és nem szabad megengedni, hogy újabb energiaadót vezessenek be” – tette hozzá a kormányfő.

A hétfői miniszteri ülésről tudósító sajtójelentések szintén megjegyzik, hogy a tervbe vett kiterjesztés Lengyelország és Magyarország mellett több EU-országban (így Belgiumban, Csehországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Luxembourgban, Máltán, Romániában, Spanyolországban, Svédországban és Szlovákiában) is „aggodalmat” kelt, a várható árfelhajtó hatás miatt.

Az említett értesülések szerint

a kezdeményezés támogatói között elsősorban Dánia, Finnország, Hollandia, Horvátország, Németország áll – a Euractiv idesorolja Franciaországot is.

A hétfői EU-tanácsi ülésen a lengyel delegáció mindenesetre azt is felvetette, hogy Varsó szerint ebben a kérdésben csak konszenzussal lehessen dönteni, azaz ne alkalmazzák a belsőpiaci ügyeknél amúgy szerződés szerint használatos többségi szavazási rendszert, mivel a döntés úgymond olyan pénzügyi következményeket vetít előre, ami ezt indokolttá teszi.

Brüsszelben arra számítanak, hogy a téma a 2022-es francia EU-elnökség alatt az egyik kiemelt vitakérdés lesz majd.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor az EPC-csúcs után: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk

Orbán Viktor az EPC-csúcs után: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk

A magyar miniszterelnök beszédével kezdődött és az Albániának mint következő helyszínnek történő átadással zárult az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozója. Ezután egy informális vacsorára kerül sor, amelyen természetesen tovább folytatódnak az egyeztetések, ahogy majd a pénteki uniós megbeszélésen is. Orbán Viktor reményei szerint az EU 27 országa péntek délutánra közelebb lesz egy mindenki számára elfogadható, Ukrajnával kapcsolatos megállapodáshoz.

Hogyan lőttek ennyire mellé a közvélemény-kutatók Amerikában? Szakértő válaszol

Dacos ellenállás alakult ki a közvélemény-kutatókkal szemben a Trump-szavazók körében, így a felmérések torz képet mutattak - mondta az InfoRádióban az NKE John Lukács Intézetének munkatársa, Glant Tibor. Szerinte nagy változást hozhat, ha mindhárom hatalmi ág konzervatív többségű lesz.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
Jerome Powell a Fed kamatdöntése után: nem mondanék le, hiába kérné Trump

Jerome Powell a Fed kamatdöntése után: nem mondanék le, hiába kérné Trump

A szokásoktól eltérően ezúttal csütörtökön döntött a kamatokról az amerikai jegybank, a Federal Reserve. A kamatdöntésről szóló közleményt 20:00-kor tették közzé, a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkent az irányadó kamat. Jerome Powell elnök a sajtótájékoztatón nem mondott sok konkrétumot se a várható kamatpályáról, se arról, hogy a Fed hogyan értékeli a választás gazdaságra gyakorolt hatásait. Egy dolgot viszont megtudtunk: nem fog lemondani akkor sem, ha Trump erre felszólítja.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×