A brüsszeli Euractiv értesülése szerint illetékes bizottsági vezetők tudományos tanácsadói körökkel már arról egyeztetnek, hogy meddig lehet ténylegesen hatékony a harmadik dózis, főként akkor, ha a népesség egy viszonylag jelentékeny hányada viszont egyáltalán nem beoltott.

A hírportál szerint szélesebb körben eddig Magyarország, Csehország, Görögország, Szerbia kezdte meg a lakosság szisztematikus beoltását a harmadik dózissal, míg a népesség egy szűkebb körénél – jellemzően a 70-80 évnél idősebbeknek, valamint a gyenge immunitással rendelkezőknél – a többi tagország is többnyire megtette ez irányban az első lépéseket.

Franciaországban most döntöttek arról, hogy a harmadik oltás korhatárát leviszik 65 évre, míg az olasz kormány arra készül, hogy december 1-jétől a 40–60 éves korosztályt veszik sorra. Az utóbbira vonatkozó döntést múlt szerdán Roberto Speranza egészségügyi miniszter jelentette be.

A viszonylagos sietséget megfigyelők szerint alapvetően az magyarázza, hogy

sok országban továbbra is kritikusan nagy számban vannak be nem oltottak, akik sokak szerint a járvány negyedik hullámának első számú gerjesztői

(az új megbetegedettek többsége közülük kerül ki, és többnyire kockázatot jelentenek a közösségre nézve vírushordozóként is).

A harmadik oltás elvben fokozottabb védelmet jelenthet a már beoltottaknak, illetve az esetleges fertőzöttség körükben többnyire nem jár súlyosabb következményekkel. Annál inkább fontos kérdésként kezdik egyre több helyen firtatni, hogy az ily módon felértékelődő harmadik oltás védő hatása vajon meddig tart.

Értelemszerűen, pontos tapasztalati adatok ez ügyben még nem állnak rendelkezésre. Szakmai hipotézisek az egy évtől a „tartós védettségig” széles skálán mozognak, miközben az első oltásokról az eddig mért adatok azt mutatták, hogy az ily módon nyert kezdeti védettség durván hat hónap után jelentősen csökkent.

Egyes országokban éppen ezért már megkezdődött a gondolkodás arról, hogy

a Covid védettségi igazolás érvényességét a jelenleg általánosan elfogadottnak tekintett 12 hónapról lecsökkentsék.

Az olasz járványügyi hatóság 9 hónapban húzná meg az igazolt védettségi határt, és hírek szerint hasonlóra készülnek a görögök is. A hivatalos EU-álláspont egyelőre a 12 hónapot tekinti mérvadónak.

Egyébként egyre több a kétség a tesztek megbízhatóságát illetően is, és elemzők szerint – megint, részben a relatíve sok beoltatlannal szembeni növekvő társadalmi türelmetlenség okán is – érződik egy növekvő hajlandóság arra, hogy a jövőbeni védettségi igazolásnál már csak az oltások felvételét tekintsék irányadónak.

Ami a negyedik oltás kérdését illeti, ennek lehetőségét a görög közéletben például már tárgyalják, bár a hivatalos álláspont az, hogy „az volna a logikus”, ha erre egyáltalán nem lenne szükség. Esetleges szükségességét azonban a Euractiv szerint még európai uniós illetékesek sem voltak készek kizárni, csupán arra utaltak, hogy a döntő végül is az lesz, hogy milyen eredményt produkál majd a harmadik adag tömeges alkalmazása.