A világ legtöbb területén az ember folyamatosan elveszi az életteret az állatoktól: talán egyetlen olyan vidéke van a Földnek, ahol a folyamatnak épp az ellenkezője zajlik le. Csernobil katasztrófája után az állatvilág veheti vissza az embertől a tájat, 35 évvel a baleset után pedig békésebb a környék, mint valaha, írja a Euronews.

Paradox, de az egyébként katasztrófát jelentő eseménye két nagy lehetőséget is teremtett: kutatásnak nyújt terepet a nukleáris katasztrófa következményeit illetően, és a biodiverzitást is egészen új körülmények közt lehet vizsgálni.

Jelenleg semmilyen jel sem utal arra, hogy a sugárzás a környéken negatív hatást gyakorolnaaz ott élő fajok bármelyikére.

Nem kevesebb, mint 350 ezer embernek kellett az atomerőmű balesetét követően elhagynia otthonát a környéken, és nem is valószínű, hogy egyhamar ember népesíti majd be a tájat. Az ukrán hatóságok szerint még 24 ezer év is kellhet addig, amire emberi életre ismét alkalmassá válik Pripjaty és környéke, aminek köszönhetően a világ legmeglepőbb helyén található rezervátummá vált a vidék. Számos veszélyeztetett faj is békében élhet itt, köztük a Przsevalszkij-ló, melyet sokáig a világ egyetlen valódi vadlovának tartottak. A faj a hetvenes éveben majdnem kihalt, de egy sikeres program következtében példányainak száma szerencsére ismét megnőtt. Ázsia és Európa sztyeppéin százak élnek belőle, de meglepő módon Csernobilban is szép létszámú populációval képviselteti magát a faj.

A rezervátumban dolgozók szándéka az, hogy olyan fajok népesíthessék be a csernobili rezervátumot, amelyek 2-300 évvel ezelőtt is a környéken éltek. A Przsevalszkij-lovak 1998-ban 30 példánya került ide, és olyannyira jól érzik magukat, hogy ma már 150-en élnek a természetben úgy, hogy nem szükséges őket etetni, ellátják magukat. A szakemberek szerint a történelem előtti időket idézi meg az, ahogyan a lovak a farkasok mellett megélnek most Csernobilban.

Az 1986-os katasztrófa közvetlenül kevesebb, mint 100 ember életébe került, az ENSZ és a WHO azonban 4000 főre becsüli az atomkatasztrófa áldozatainak számát.

Mások szerint ez még ennél is jóval magasabb, akár 16 ezer is lehet.

Pripjatyot és környékét 117 ezer embernek kellett elhagynia, majd később kialakították azt a 30 kilométeres átmérőjű zónát, amelyből mindenkit kitelepítettek. 2800 négyzetkilométer az ember nem lakta terület nagysága. Egyelőre képtelenség alaposabban kivizsgálni, hogy valóban nem hat-e a sugárzás ezeknek az állatoknak az egészségére, de az biztos, hogy a farkasállomány meghétszereződött a környéken, és más vadak is benépesítik Csernobil környékét.