eur:
411.23
usd:
392.75
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Segélyszállítmány érkezik az Egyesült Államokból az Indira Gandhi nemzetközi repülőtérre Újdelhiben 2021. április 30-án. Az amerikai légierő repülőgépe orvosi oxigénpalackokat, koronavírusteszteket és egyéb kórházi felszereléseket szállított Indiába, ahol napról napra több koronavírussal fertőződött beteget vesznek jegyzékbe. A napi új betegek száma itt a legmagasabb a világon.
Nyitókép: MTI/AP/AFP pool/Prakash Singh

Az oxigénhiányra most kell felkészülni

Az alacsony és közepes bevételű országoknak előre gondolkodva már most oxigént kell raktározniuk, ha nem akarnak India sorsára jutni.

Banglades, Etiópia és jó néhány afrikai ország ismételheti meg az indiai eseményeket akkor, ha az országok nem kezdenek el most oxigént raktározni: nem akkor kell kapkodni, amikor már kimerültek a készletek, hanem jó előre fel kell tölteni azokat – javasolják emberjogi szervezetek. Ehhez pedig koordinált nemzetközi összefogásra van szükség, hogy anyagi akadálya ne lehessen emberéletek megmentésének.

Eddig a tesztekre és a vakcinára irányult igazán a figyelem a The Guardian cikke szerint, mely kiemeli: bár ezek nagyon fontosak, India példája arra világít rá, hogy az oxigénről sem szabad megfeledkeznünk. Az oxigénpalackok nem kerülnek sokba, és nagy mennyiségben állnak rendelkezésre a magas bevételű országokban, de India, illetve ezt megelőzően Brazília példája is azt mutatta, hogy nem mindenhol lehet garantáltnak venni meglétüket.

A Save The Children szervezet igazgatója, Kevin Watkins szerint előre lehetett tudni, hogy ilyen helyzet áll elő:

Afrikában már hosszú évek óta követeli gyermekek életét az oxigénhiány tüdőgyulladásos megbetegedések esetén.

Minden ötödik oxigénkezelésre szoruló gyermek jut hozzá a kontinensen a szükséges terápiához, most pedig már a szűkös készletet is a koronavírusos betegeket kezelő osztályokra irányítják, így a szülészeteken és a gyermekosztályokon még kevesebb oxigén van.

"Felháborító, ahogy alvajáróként belesétáltunk egy olyan válságba, amely már hónapokkal ezelőtt is előre látható volt, mert mindenki a lélegeztetőgépekre és a vakcinákra koncentrált" - mondta.

Leith Greenslade, az Every Breath Counts (Minden Levegővétel Számít) Koalíció koordinátora, aki tavaly március óta próbálja felhívni erre a figyelmet, elmondta, hogy az első hullámban még az olyan jól felszerelt országok, mint Olaszország is majdnem kifogytak az oxigénből. A koalíció tagjai már régóta mondogatják, hogy eljön majd a pandémiának az a szakasza, amikor az emberek nem jutnak oxigénhez, de 2021 februárjáig kellett arra várni, hogy ezt bárki elhiggye - akkor is csak azért, mert megtörtént a dolog.

Greenslade szerint ez azért tartott ilyen sokáig, mert meglehetősen ismeretlen a terület: kevés az oxigénszakértő, viszont a tüdőgyulladás, a malária, a szepszis és az anyai egészségügy terén meglévő, kielégítetlen oxigénigényen felül most már itt a koronavírus is, amivel

talán a légzőszervi járványok korszakába léptünk,

vélekedik.

A koalíció létrehozta a koronavírus oxigénszükségletét követő rendszert: becslések szerint világszerte 27,4 millió köbméter oxigénre van szükség ahhoz, hogy a betegek életben maradjanak. Ez naponta 3,9 millió nagy oxigénpalackot jelent. Az egyéves szükséglet kielégítése 6,2 milliárd dollárba kerül. A finanszírozás érdekében a G7-országok vezetőit kérik segítségnyújtásra azáltal, hogy a nagy oxigénbeszállítókkal együtt dolgozva érjék el a létfontosságú gáz elosztásának egyenlőségét. A nagy oxigénszállítóknak ugyanis nem volt eddig tapasztalatuk a vészhelyzeti típusú segítségnyújtásban, pedig mindig is bekövetkeztek megelőzhető halálozások oxigénhiány miatt.

Greenslade reméli, hogy az oxigénnek a légzési nehézségekkel küzdő felnőttek és gyermekek kezelésében betöltött létfontosságú szerepének a tudatosításával hosszú távú megállapodások születnek majd világszerte. "Az egészségügyi rendszerben mindig is szükség volt oxigénre.

Mindig is haltak meg emberek oxigénhiány miatt, csak nem annyian, mint most a koronavírus miatt"

- mondta.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×