Infostart.hu
eur:
355.61
usd:
302.51
bux:
134545.2
2026. május 11. hétfő Ferenc
Segélyszállítmány érkezik az Egyesült Államokból az Indira Gandhi nemzetközi repülőtérre Újdelhiben 2021. április 30-án. Az amerikai légierő repülőgépe orvosi oxigénpalackokat, koronavírusteszteket és egyéb kórházi felszereléseket szállított Indiába, ahol napról napra több koronavírussal fertőződött beteget vesznek jegyzékbe. A napi új betegek száma itt a legmagasabb a világon.
Nyitókép: MTI/AP/AFP pool/Prakash Singh

Az oxigénhiányra most kell felkészülni

Az alacsony és közepes bevételű országoknak előre gondolkodva már most oxigént kell raktározniuk, ha nem akarnak India sorsára jutni.

Banglades, Etiópia és jó néhány afrikai ország ismételheti meg az indiai eseményeket akkor, ha az országok nem kezdenek el most oxigént raktározni: nem akkor kell kapkodni, amikor már kimerültek a készletek, hanem jó előre fel kell tölteni azokat – javasolják emberjogi szervezetek. Ehhez pedig koordinált nemzetközi összefogásra van szükség, hogy anyagi akadálya ne lehessen emberéletek megmentésének.

Eddig a tesztekre és a vakcinára irányult igazán a figyelem a The Guardian cikke szerint, mely kiemeli: bár ezek nagyon fontosak, India példája arra világít rá, hogy az oxigénről sem szabad megfeledkeznünk. Az oxigénpalackok nem kerülnek sokba, és nagy mennyiségben állnak rendelkezésre a magas bevételű országokban, de India, illetve ezt megelőzően Brazília példája is azt mutatta, hogy nem mindenhol lehet garantáltnak venni meglétüket.

A Save The Children szervezet igazgatója, Kevin Watkins szerint előre lehetett tudni, hogy ilyen helyzet áll elő:

Afrikában már hosszú évek óta követeli gyermekek életét az oxigénhiány tüdőgyulladásos megbetegedések esetén.

Minden ötödik oxigénkezelésre szoruló gyermek jut hozzá a kontinensen a szükséges terápiához, most pedig már a szűkös készletet is a koronavírusos betegeket kezelő osztályokra irányítják, így a szülészeteken és a gyermekosztályokon még kevesebb oxigén van.

"Felháborító, ahogy alvajáróként belesétáltunk egy olyan válságba, amely már hónapokkal ezelőtt is előre látható volt, mert mindenki a lélegeztetőgépekre és a vakcinákra koncentrált" - mondta.

Leith Greenslade, az Every Breath Counts (Minden Levegővétel Számít) Koalíció koordinátora, aki tavaly március óta próbálja felhívni erre a figyelmet, elmondta, hogy az első hullámban még az olyan jól felszerelt országok, mint Olaszország is majdnem kifogytak az oxigénből. A koalíció tagjai már régóta mondogatják, hogy eljön majd a pandémiának az a szakasza, amikor az emberek nem jutnak oxigénhez, de 2021 februárjáig kellett arra várni, hogy ezt bárki elhiggye - akkor is csak azért, mert megtörtént a dolog.

Greenslade szerint ez azért tartott ilyen sokáig, mert meglehetősen ismeretlen a terület: kevés az oxigénszakértő, viszont a tüdőgyulladás, a malária, a szepszis és az anyai egészségügy terén meglévő, kielégítetlen oxigénigényen felül most már itt a koronavírus is, amivel

talán a légzőszervi járványok korszakába léptünk,

vélekedik.

A koalíció létrehozta a koronavírus oxigénszükségletét követő rendszert: becslések szerint világszerte 27,4 millió köbméter oxigénre van szükség ahhoz, hogy a betegek életben maradjanak. Ez naponta 3,9 millió nagy oxigénpalackot jelent. Az egyéves szükséglet kielégítése 6,2 milliárd dollárba kerül. A finanszírozás érdekében a G7-országok vezetőit kérik segítségnyújtásra azáltal, hogy a nagy oxigénbeszállítókkal együtt dolgozva érjék el a létfontosságú gáz elosztásának egyenlőségét. A nagy oxigénszállítóknak ugyanis nem volt eddig tapasztalatuk a vészhelyzeti típusú segítségnyújtásban, pedig mindig is bekövetkeztek megelőzhető halálozások oxigénhiány miatt.

Greenslade reméli, hogy az oxigénnek a légzési nehézségekkel küzdő felnőttek és gyermekek kezelésében betöltött létfontosságú szerepének a tudatosításával hosszú távú megállapodások születnek majd világszerte. "Az egészségügyi rendszerben mindig is szükség volt oxigénre.

Mindig is haltak meg emberek oxigénhiány miatt, csak nem annyian, mint most a koronavírus miatt"

- mondta.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Munkába kezd az új, Tisza-többségű Országgyűlés: hétfőn és kedden sűrű napok jönnek, itt a program

Munkába kezd az új, Tisza-többségű Országgyűlés: hétfőn és kedden sűrű napok jönnek, itt a program

Hétfőn 8 órától megkezdődik a Tisza-kormány miniszterjelöltjeinek parlamenti bizottsági meghallgatása. Magyar Péter szombaton már beiktatott miniszterelnök vezetésével az új kormány is feláll kedden: 16 órától az új Országgyűlés plenáris ülést tart, ahol esküt tesznek a miniszterek. Utána beindul a „törvénygyár”: a kétharmados Tisza-többségű parlamentnek rengeteg jogszabályt kell módosítania, hiszen szerdán jogilag véget ér Magyarországon a 2020 óta tartó, először járványügyi, majd háborús „veszélyhelyzet”.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Zelenszkij szerint féloldalas a tűzszünet, vihart kavart Európában Putyin javaslata – Híreink az ukrajnai háborúról hétfőn

Zelenszkij szerint féloldalas a tűzszünet, vihart kavart Európában Putyin javaslata – Híreink az ukrajnai háborúról hétfőn

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti üzenetében azt mondta, bár a tűzszünet szombati életbe lépése óta Oroszország valóban tartózkodik az Ukrajna elleni rakéta- és légitámadásoktól, a frontvonalakon továbbra is folyik a harc. Vlagyimir Putyin orosz államfő azt javasolta, hogy barátja, a volt német kancellár, Gerhard Schröder lehetne közvetítő Oroszország és Európa között. Németország elutasította az ötletet, mondván a moszkvai javaslat nem tekinthető hitelesnek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán konfliktus eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×