Infostart.hu
eur:
377.84
usd:
320.48
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Segélyszállítmány érkezik az Egyesült Államokból az Indira Gandhi nemzetközi repülőtérre Újdelhiben 2021. április 30-án. Az amerikai légierő repülőgépe orvosi oxigénpalackokat, koronavírusteszteket és egyéb kórházi felszereléseket szállított Indiába, ahol napról napra több koronavírussal fertőződött beteget vesznek jegyzékbe. A napi új betegek száma itt a legmagasabb a világon.
Nyitókép: MTI/AP/AFP pool/Prakash Singh

Az oxigénhiányra most kell felkészülni

Az alacsony és közepes bevételű országoknak előre gondolkodva már most oxigént kell raktározniuk, ha nem akarnak India sorsára jutni.

Banglades, Etiópia és jó néhány afrikai ország ismételheti meg az indiai eseményeket akkor, ha az országok nem kezdenek el most oxigént raktározni: nem akkor kell kapkodni, amikor már kimerültek a készletek, hanem jó előre fel kell tölteni azokat – javasolják emberjogi szervezetek. Ehhez pedig koordinált nemzetközi összefogásra van szükség, hogy anyagi akadálya ne lehessen emberéletek megmentésének.

Eddig a tesztekre és a vakcinára irányult igazán a figyelem a The Guardian cikke szerint, mely kiemeli: bár ezek nagyon fontosak, India példája arra világít rá, hogy az oxigénről sem szabad megfeledkeznünk. Az oxigénpalackok nem kerülnek sokba, és nagy mennyiségben állnak rendelkezésre a magas bevételű országokban, de India, illetve ezt megelőzően Brazília példája is azt mutatta, hogy nem mindenhol lehet garantáltnak venni meglétüket.

A Save The Children szervezet igazgatója, Kevin Watkins szerint előre lehetett tudni, hogy ilyen helyzet áll elő:

Afrikában már hosszú évek óta követeli gyermekek életét az oxigénhiány tüdőgyulladásos megbetegedések esetén.

Minden ötödik oxigénkezelésre szoruló gyermek jut hozzá a kontinensen a szükséges terápiához, most pedig már a szűkös készletet is a koronavírusos betegeket kezelő osztályokra irányítják, így a szülészeteken és a gyermekosztályokon még kevesebb oxigén van.

"Felháborító, ahogy alvajáróként belesétáltunk egy olyan válságba, amely már hónapokkal ezelőtt is előre látható volt, mert mindenki a lélegeztetőgépekre és a vakcinákra koncentrált" - mondta.

Leith Greenslade, az Every Breath Counts (Minden Levegővétel Számít) Koalíció koordinátora, aki tavaly március óta próbálja felhívni erre a figyelmet, elmondta, hogy az első hullámban még az olyan jól felszerelt országok, mint Olaszország is majdnem kifogytak az oxigénből. A koalíció tagjai már régóta mondogatják, hogy eljön majd a pandémiának az a szakasza, amikor az emberek nem jutnak oxigénhez, de 2021 februárjáig kellett arra várni, hogy ezt bárki elhiggye - akkor is csak azért, mert megtörtént a dolog.

Greenslade szerint ez azért tartott ilyen sokáig, mert meglehetősen ismeretlen a terület: kevés az oxigénszakértő, viszont a tüdőgyulladás, a malária, a szepszis és az anyai egészségügy terén meglévő, kielégítetlen oxigénigényen felül most már itt a koronavírus is, amivel

talán a légzőszervi járványok korszakába léptünk,

vélekedik.

A koalíció létrehozta a koronavírus oxigénszükségletét követő rendszert: becslések szerint világszerte 27,4 millió köbméter oxigénre van szükség ahhoz, hogy a betegek életben maradjanak. Ez naponta 3,9 millió nagy oxigénpalackot jelent. Az egyéves szükséglet kielégítése 6,2 milliárd dollárba kerül. A finanszírozás érdekében a G7-országok vezetőit kérik segítségnyújtásra azáltal, hogy a nagy oxigénbeszállítókkal együtt dolgozva érjék el a létfontosságú gáz elosztásának egyenlőségét. A nagy oxigénszállítóknak ugyanis nem volt eddig tapasztalatuk a vészhelyzeti típusú segítségnyújtásban, pedig mindig is bekövetkeztek megelőzhető halálozások oxigénhiány miatt.

Greenslade reméli, hogy az oxigénnek a légzési nehézségekkel küzdő felnőttek és gyermekek kezelésében betöltött létfontosságú szerepének a tudatosításával hosszú távú megállapodások születnek majd világszerte. "Az egészségügyi rendszerben mindig is szükség volt oxigénre.

Mindig is haltak meg emberek oxigénhiány miatt, csak nem annyian, mint most a koronavírus miatt"

- mondta.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×