eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Kutyás járőr a szerb-magyar határon álló biztonsági határzár első és második kerítéssora között futó manőverúton Röszke térségében 2017. április 28-án. Elkészült a kétsoros kerítésrendszer második kerítése a magyar-szerb határ teljes, 155 kilométeres hosszán.
Nyitókép: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Ismét előkerül az EU-ban a kötelező migrációs kvóta kérdése

A januárban kezdődött féléves portugál EU-elnökség olyan megoldást keres a migrációs válság uniós kezelésében, ami „kötelező szolidaritást” intézményesít a tagországok között.

A portugál belügyminisztérium kedden kibocsátott nyilatkozata szerint Lisszabon egyeztetéseket kezdett a közös európai uniós migrációs politikai rendszer elfogadásában fontos szerepet játszó országokkal, így a napokban a magyar kormánnyal is kapcsolatba lép ez ügyben.

Emlékezetes, hogy különböző európai bizottsági javaslatok alapján 2015 tavasza óta folyamatosan napirenden van, hogy az Európai Uniónak a migrációs probléma kezelésére is legyen – együtt elfogadott paramétereken, követelményeken és lehetőségeken alapuló, számonkérhető – közös migrációs politikája. Ezzel azonban a tagállamok közötti véleménykülönbségek miatt már tíz egymást követő féléves EU-elnökség sem tudott zöldágra vergődni. Most a portugálokra került a sor, és a déli országként közelebbről is érintett portugál kormány újból megpróbál kísérletet tenni az ügy megoldására.

Igazából a migrációs nyomás európai uniós kezelésében részelemekben történt már haladás. Így mindenekelőtt megállapodás született a külső határvédelmet támogató európai uniós Frontex erőteljes megerősítéséről (beleértve a létszám 20 ezer főre bővítését). Emellett tárgyalások folynak és bizonyos megállapodások is születtek egyes „migránsforrásországokkal”, tanácsadás és gazdasági együttműködés formájában próbálva elejét venni annak, hogy menekültek egyáltalán elinduljanak.

Továbbra is teljes a patthelyzet ugyanakkor a tagországok közötti szolidaritás kérdésében,

ami a migrációs nyomásnak kitett frontországok számára a náluk rekedt migránsok átvételét feltételezné, míg egyes tagállamok – mindenekelőtt a visegrádi országcsoport – éppen erről hallani sem akarnak. A vita voltaképpen ezen a ponton állt meg már fél évtizede, és innen azóta sem sikerült elmozdulni.

Az Európai Bizottság tavaly szeptember 23-án egy új, átdolgozott, minden korábbinál átfogóbb (tíz jogszabályjavaslatot is tartalmazó) migrációs politikai javaslatot tett közzé, amiben formálisan ejtette az addig visszatérően létező kötelező átvételi menekültbefogadási kvóták rendszerét. Helyette olyan szolidaritási eljárást ajánlott elfogadásra, amely elvben több elem közül kínál részvételi lehetőséget a tagországoknak, a teljes kimaradást azonban továbbra is kizárná.

A portugál kormány mostani nyilatkozata láthatóan ezt a vonalat igyekszik felkarolni, Lisszabonban is azt hangsúlyozták, hogy

a néhány EU-országra nehezedő migrációs nyomás csakis tagországok közötti szolidaritással volna kezelhető,

ez a szolidaritás azonban portugál megítélés szerint sem alapulhat tisztán csak önkéntességen, hanem kötelezőségi garanciákat is a rendszerbe kell építeni.

A tavaly őszi bizottsági javaslat az úgynevezett

„kötelező szolidaritás”

három lehetséges formáját vetette fel. Ilyen lehetne:

  • a nemzetközi védelemre jogosult önkéntes átvétele,
  • a szerepvállalás az elutasított személyek visszaküldésében.
  • a részvétel erre rászoruló tagországokban a migrációs politikai kapacitások építésében, operatív és technikai eszközök kialakításában, vagy akár pénzügyi forrásokkal migránsok nagy tömegét kibocsátó harmadik országok támogatásában is.

A második lehetséges formánál (a menekültek visszaküldésében való részvételnél) fontos megszorítás, hogy ha egy adott időszakon belül (ez normális esetben 8 hónap, krízis esetén 4 hónap) nem sikerül visszaküldeni a célszemélyeket, akkor a segítséget nyújtó tagállam a saját területére kellene, hogy szállítsa őket, a továbbiakban onnan próbálva elérni a kibocsátó országok általi befogadásukat.

Orbán Viktor miniszterelnök mindezekre reagálva fogalmazott a javaslat közzétételének másnapján, hogy

„attól, hogy az áthelyezést és a kvótát más néven nevezik, az még áthelyezés és kvóta marad”, amit Magyarország ellenez.

A miniszterelnök szerint a javaslat igazából azért sem jelent változást, mert még mindig a migráció menedzseléséről és nem a megállításáról szól, ahogy Magyarország is szeretné. Orbán Viktor egyúttal a javaslat hiányosságának nevezte azt is, hogy annak értelmében az EU területén és nem pedig az unión kívüli befogadóközpontokban nyújtanák be és vizsgálnák meg a menedékjogi kérelmeket. Márpedig senkinek sem szabadna az EU területére lépni mindaddig, amíg egy tagállam a jogi eljárás lefolytatása után erre engedélyt nem ad – fogalmazott szeptemberi nyilatkozatában a magyar kormányfő.

Eduardo Cabrita portugál belügyminiszter mindenesetre megkezdte a kétoldalú egyeztetéseket. Kedden görög kollégájával tárgyalt, és hamarosan megbeszélést folytat majd az olasz, a spanyol, a máltai, valamint a magyar és a lengyel miniszterekkel is. Az EU belügyminiszteri tanács portugál elnökség alatt először január 28-án ülésezik majd, ahol már kiemelt témaként készülnek kezelni a dossziét.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×