Infostart.hu
eur:
364.62
usd:
325.34
bux:
143324.25
2026. október 20. kedd Vendel
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fogadja Boris Johnson brit miniszterelnököt a bizottság brüsszeli épületében 2020. december 9-én. A két vezető az Európai Unióból kilépő Nagy-Britannia és az EU jövőbeli kétoldalú kapcsolatrendszeréről tárgyal.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Brexit: még adnak egy esélyt a tárgyalásoknak

Folytatódnak a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kereskedelmi kapcsolatrendszerének feltételeiről - közölte a Downing Street, miután Boris Johnson brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke telefonos megbeszélést tartott.

A rövid egyeztetés után kiadott közös közlemény szerint a két vezető beszélgetése hasznos volt, áttekintették a még megoldásra váró, nagy horderejű kérdéseket.

"A tárgyaló delegációk éjt nappallá téve dolgoztak az elmúlt napokban.

A már majdnem egy éve tartó tárgyalások okozta fáradtság, az újra és újra figyelmen kívül hagyott határidők ellenére úgy gondoljuk, az a felelős döntés, ha folytatjuk és újabb erőfeszítéseket teszünk"

- olvasható a közös közleményben.

Ennek érdekében Johnson és von der Leyen arra utasította a két tárgyalóküldöttséget, hogy folytassák a tárgyalásokat, és igyekezzenek feltérképezni, hogy még ebben a késői időszakban is elérhető-e a megállapodás.

A két vezető szerda este személyesen tárgyalt Brüsszelben a megállapodás elérését hátráltató vitás kérdésekről, és akkor is a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszerről szóló tárgyalások folytatásáról állapodtak meg.

Egyetértés született a szerdai találkozón arról is, hogy vasárnapig határozott döntésre kell jutni.

A brit sajtó ezt egyöntetűen a tárgyalások végső határidejeként kezelte, és Dominic Raab brit külügyminiszter is úgy nyilatkozott a héten a BBC rádiónak, hogy bármilyen döntés szülessék is vasárnapig, az lesz a tárgyalások végleges kimenetele.

A szerdai megbeszélésről kiadott hivatalos londoni közlemény azonban - az Európai Bizottság kommünikéjétől valamelyest eltérő módon - valójában úgy fogalmazott, hogy Johnson és von der Leyen megállapodása alapján "a tárgyalások jövőjéről" kellett vasárnapig határozott döntésre jutni, vagyis arról, hogy folytatódjanak-e a megbeszélések London és az EU között.

A BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában - néhány órával Boris Johnson és Ursula von der Leyen telefonbeszélgetése és az erről beszámoló közlemény ismertetése előtt - Dominic Raab külügyminiszter is egyenes utalásokat tett arra, hogy a tárgyalások nem feltétlenül érnek véget vasárnap.

A Downing Street és az Európai Bizottság közös vasárnapi közleményében nem szerepel újabb határidő.

Johnson az utóbbi napokban többször is utalt arra, hogy a tárgyalások elsődleges céljaként kitűzött szabadkereskedelmi megállapodás helyett egyre nagyobb az esélye az "ausztráliai típusú" jövőbeni viszonyrendszernek az EU-val.

Csütörtöki nyilatkozatában a brit miniszterelnök ezt "erőteljes lehetőségnek", pénteken már "nagyon-nagyon valószínűnek" nevezte.

A brit kormány által a lehetőségek között eddig is rendszeresen emlegetett "ausztráliai típusú" kereskedelmi feltételrendszer valójában azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól, a jelenlegi átmeneti időszak lejárta után a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kereskedelmi forgalomban.

Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján december 31-ig tartó - vagyis nem egészen három hét múlva lejáró - átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről.

Az eddigi tárgyalási fordulókon azonban nem sikerült megállapodást elérni. A leghevesebb vita London és az EU között az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának kérdéséről folyik.

Ha a következő napokban sikerülne megállapodásra jutni, az egyezményt az Európai Parlamentnek és a brit törvényhozásnak is ratifikálnia kellene még az év vége előtt, hogy a szerződés az átmeneti időszak végének pillanatában, január 1-én életbe léphessen.

Címlapról ajánljuk
Mi jön az árrésstop vége után? – Ígéret: a vásárlóknak is jobb lesz

Mi jön az árrésstop vége után? – Ígéret: a vásárlóknak is jobb lesz

Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára az InfoRádióban üdvözölte azt a miniszterelnöki bejelentést, mely szerint az ársapkát kivezetik, bíznak benne, hogy ez már november közepén megtörténik.

Íme, a költségvetés részletei Magyar Pétertől és Kármán Andrástól

Hétfőn, két óránál is hosszabb parlamenti előadásában a miniszterelnök már ismertette a 2027-os költségvetés alapvetéseit, kedden 10 órakor azonban a pénzügyminiszterrel együtt újabb információkat közölt. Kármán András a költségvetés részleteiről minden rendelkezésre álló ábrát megosztott, Magyar Péter pedig példákkal illusztrálta, milyen élethelyzetű emberek hogyan léphetnek egyet előre 2027-ben annak ellenére, hogy a költségvetést nagyon nehéz helyzetben vették át.
inforadio
ARÉNA
2026.10.20. kedd, 18:00
Szűcs Anita
a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense
Tisza-kormány: újabb részletek derültek ki a bérekről és az adókról

Tisza-kormány: újabb részletek derültek ki a bérekről és az adókról

A 2027-es költségvetés adóintézkedései 929 milliárd forint többletbevételt hozhatnak, ebből 264 milliárdot lakossági adócsökkentésre fordít a kormány, így a nettó hiánycsökkentő hatás 665 milliárd forint, a GDP 0,7 százaléka lehet. A legnagyobb bevételi tételek között szerepel a TAO-támogatások megszüntetése és az innovációs járulék emelése, valamint az 1 milliárd forint feletti vagyonra kivetett vagyonadó; emellett az adózási kiskapuk bezárásából, egészségvédelmi és környezetvédelmi adókból is jelentős bevételt várnak. Kármán András és Magyar Péter keddi bejelentése szerint a nagyvállalatok effektív adóterhelése a jelenlegi 6–7 százalékról várhatóan 11 százalékra emelkedik. Magyar Péter azt mondta, az előző kormány nem biztosított fedezetet az anyák szja-mentességének további kiterjesztésére, ezért azt nem vezetik tovább, ugyanakkor a 40 év alatti kétgyerekes anyák szja-mentessége megmarad, és náluk megduplázzák a családi pótlékot. A rendvédelmi dolgozókat képviselő szakszervezetek kevésnek és csalódást keltőnek tartják a hétfőn bejelentett, átlagosan 15 százalékos béremelést. A kormány határozatlan időre meghosszabbítja az új lakások építésére vonatkozó 5 százalékos áfát, az új Wekerle lakástakarékba belépők pedig tíz év alatt akár 1,8 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kaphatnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×