Oroszország hajlandó az Egyesült Államokkal együtt befagyasztani nukleáris robbanótölteteinek számát a hadászati nukleáris támadófegyverek csökkentéséről megkötött START-3 (Új START) egyezmény egyéves meghosszabbítása érdekében, ha az amerikai félnek nem lesz több követelése. Ezt kedden közölte az orosz külügyminisztérium.
A tárca tájékoztatása szerint Moszkva nem kapott hivatalos választ Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki kezdeményezésére, hogy egy évig minden feltétel nélkül hosszabbítsák meg a START-3 szerződést.
A közlemény szerint eddig csak a közösségi médiumban jelentek meg kommentárok amerikai tisztségviselők részéről.
Az orosz külügyminisztérium szerint a hosszabbítás évét átfogó kétoldalú tárgyalásokra lehetne fordíatni a nukleáris rakétafegyverzetekről, a hadászati stabilitásra ható összes tényező kötelező áttekintésével.
A 2010-ben Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök által Prágában aláírt, és 2011. február 5-én hatályba lépő START-3 (Új START) megállapodás a rendszeresített robbanófejek számát 1550-ben, a hordozóeszközökét pedig – beleértve a rendszerbe nem állított eszközöket is – 800-ban maximalizálta. Ezek közül mindkét fél 700-at állíthat rendszerbe.
Moszkva a meghosszabbításra többször is javaslatot tett, amire Washington nyilvánosan sokáig nem reagált, mígnem Marshall Billingslea amerikai elnöki leszerelési különmegbízott múlt kedden Washingtonban kijelentette: elvi megállapodás született az Egyesült Államok és Oroszország között a START-3 hatályának meghosszabbításáról.
"Szeretnénk meghosszabbítani az Új START egyezmény érvényességét egy bizonyos időre, feltéve, ha cserében ők (az oroszok) elfogadják nukleáris fegyverarzenáljuk korlátozását, azaz befagyasztását" – mondta.
Lavrov ezt már másnap tagadta, és azt mondta, "nem tisztességes" Billingsleanek az az állítása, miszerint Oroszország kész lenne a robbanótöltetek számának befagyasztására, és
Moszkva azt akarja, hogy ehhez az intézkedéshez Peking is csatlakozzon.
Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok kizárólag a robbanófejek számát korlátozná, köztük a harcászati eszközökét is, a saját újonnan megjelent hordozóeszközeit azonban nem. Megismételte az orosz álláspontot, amely szerint az amerikai taktikai atomfegyvereket a számba vételük és tárgyalásokba történő bevonásuk előtt az európai NATO-tagállamok területéről vissza kellene szállítani a tengerentúlra.
Az orosz diplomácia vezetője kifejezte Moszkva készségét arra, hogy a hatályos szerződés érvényét kiterjessze két kifejlesztett és öt fejlesztés alatt álló orosz fegyverzettípusra.
Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok ki akarja hagyni a hadászati biztonságról folytatott tárgyalások témái közül a világűr militarizálását, holott hadszíntérként már mind a kozmosz, mind pedig a kibertér megjelent a doktrínáiban.
Hozzátette: Moszkva nem tudja nem figyelembe venni, hogy Washington nem kíván csatlakozni az általános atomcsendegyezményhez, valamint azt, hogy az atomstopegyezmény megsértésével olyan hadgyakorlatokba vonja be a többi NATO-tagországot, amelyeken a harcászati nukleáris fegyverek bevetését gyakorolják.