INFORÁDIÓ 
2020. július 5. vasárnap
Emese, Sarolta

kína

hongkong

tienanmen tér

A pekingi Tienanmen téri mészárlás áldozatairól emlékeznek meg Hongkongban 2019. június 4-én, a demokratikus változásokat követelő kínai diákmozgalom vérbe fojtásának 30. évfordulóján. A Kínai Néphadsereg 1989. június 4-én támadta meg a pekingi Tienanmen (Mennyei Béke) téren hat héten át tüntető több tízezer diákot, és kíméletlen, sok halottat követelő beavatkozással vetett véget a tüntetéssorozatnak.

Nem lehet megemlékezni a Tienanmen téri eseményekről Hongkongban

Infostart / MTI

Harminc év óta először nem adtak engedélyt a gyertyás virrasztás megtartására, amelyet a pekingi Tienanmen téri tüntetés vérbe fojtásának évfordulója alkalmából rendeznek minden évben.

A hatóságok a szervezőknek címzett válaszukban a koronavírus-járvány miatt bevezetett távolságtartási és gyülekezési szabályokra hivatkoztak, amelyek értelmében legfeljebb nyolcan gyülekezhetnek közterületen. Lee Cseuk-jan, a Hongkongi Szövetség a Kínai Hazafias Demokratikus Mozgalmak Támogatására nevű civilszervezet vezetője csalódottságát fejezte ki a döntéssel kapcsolatban és sürgette az embereket, hogy egyénileg gyújtsanak gyertyát és emlékezzenek meg néma csenddel az 1989 tavaszán történtekről.

Makaóban szintén harminc év óta először nem engedélyezték azt a hagyományos szabadtéri fotókiállítást, amellyel a Tienanmen téri vérengzésről emlékeztek meg.

Kínán belül csak Hongkongban és Makaón lehetett eddig az 1989-es Tienanmen téri tüntetésekről és véres elfojtásukról megemlékezni. 1989 tavaszán diákok kezdeményezésére hatalmas tömeg vert tábort a pekingi Tiltott város bejárata előtt elterülő Tienanmen téren. A megmozdulások csúcspontján több mint egymillió ember gyülekezett a hatalmas téren. A kommunista vezetés június elején rendkívüli állapotot hirdetett és a hadsereget küldte a tiltakozók ellen. A tüntetés szétverésekor sokan meghaltak, de az áldozatok pontos száma a mai napig nem ismert, mert a történtekről Kínában szót ejteni sem lehet.

Megfigyelők felhívják a figyelmet arra, hogy a hatóságok döntése azután született meg, hogy a kínai parlament a múlt héten a hongkongi törvényhozás megkerülésével elfogadta a félautonóm területre vonatkozó nemzetbiztonsági törvénytervezetet. A demokrácia hívei és jogi szakértők is attól tartanak, hogy a törvény a szólásszabadság és az ellenzéki politikai tevékenység megkurtításával jár.

Eközben a különleges státusú kínai terület lakosai hétfőn tolongtak a DHL csomagküldőszolgálat irodáiban, hogy elküldhessék irataikat az Egyesült Királyságba kiváltani vagy megújítani brit tengerentúli útlevelüket (BNO), miután London a múlt héten bejelentette: az irat birtokosai akár egy évnél is hosszabb ideig tartózkodhatnak Nagy-Britanniában.

A BNO-útlevelet a hongkongi lakosoknak állították ki, amikor a terület még brit gyarmat volt. Jelen szabályozás szerint az irat birtokosai vízum nélkül fél évet tartózkodhatnak Nagy-Britanniában. Priti Patel brit belügyminiszter nemrég bejelentette, hogy London meghosszabbítaná ezt az időszakot, megnyitva az utat a brit állampolgárság megszerzése felé.

Februárig bezárólag csaknem 330 ezer hongkongi rendelkezett BNO-útlevéllel. A brit hatóságok becslései szerint ugyanakkor 2,9 millió ember lehet jogosult az irat kiváltására a 7,5 milliós lakosú városban.

Nyitókép: MTI/EPA/Jerome Favre
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018