Infostart.hu
eur:
363.34
usd:
323.61
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és Ana Brnabic szerb kormányfő az ötödik magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozón Szabadkán, a Vajdaságban 2019. április 15-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Orbán Viktor a következő nagy történelmi feladatról beszélt

Szerbia mielőbbi uniós tagsága minden tagállam érdeke - mondta a magyar kormányfő a szabadkai szerb-magyar kormányülés után. A tanácskozáson 11 megállapodás született, ezek a szerb miniszterelnök szerint a politika, a gazdaság és a társadalom minden szegmensét érintik.

Szerbia mielőbbi európai uniós csatlakozása mellett állt ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Szabadkán, a magyar és a szerb kormány ötödik együttes ülése után, az Ana Brnabic szerb kormányfő társaságában tartott sajtótájékoztatón.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: a következő nagy történelmi feladat Szerbia EU-tagságának megvalósítása, amely a szerbeknek és a magyaroknak egyaránt jó lesz, és szüksége lesz rá az EU-nak is. "Ha az EU nem vállalkozik újabb nagy küldetésre, akkor a teljesítménye le fog csökkenni. (...) Szerbia minél gyorsabb EU-tagsága minden EU-tagállam érdeke" - mondta.

A kormányfő kijelentette továbbá: hamarosan lezárul egy európai korszak, mert

a közép-európai országok nemsokára utolérik az EU alapítóinak gazdasági teljesítményét,

Közép-Európa nélkül pedig ma nem is lenne növekedés az unióban. Ezért az unió bővítése nemcsak a belépőknek jó, hanem a közösség már bent lévő tagjainak is - hangsúlyozta.

Orbán Viktor szerint máshonnan fenyeget a veszély

Közös magyar és szerb sikernek nevezte a balkáni migrációs útvonal megváltozását Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Szabadkán tartott magyar-szerb együttes kormányülés utáni sajtótájékoztatón.

A kormányfő kifejtette: nagyvonalú gesztus volt Szerbia részéről, amikor elfogadta a Magyarország által épített déli határkerítést. Ezzel Szerbia is nyert, mert a migránsok elkerülik az országot, nem érdemes ugyanis erre jönni, ha nem tudnak továbbmenni Magyarország felé.

Orbán Viktor hozzátette,

"az igazi fenyegetés" ebben a pillanatban kevésbé a Balkánról, sokkal inkább az afrikai térségből érkezik.

Tizenegy megállapodást írtak alá

Az európai integráció területén nyújtott támogatásért, a Koszovó helyzetével kapcsolatos kiegyensúlyozott hozzáállásért, a gazdasági együttműködésért, valamint a magyarországi szerb kisebbség támogatásáért mondott köszönetet Ana Brnabic szerb miniszterelnök a sajtótájékoztatón.

Kiemelte: tizenegy megállapodás született hétfőn, amelyek a politika, a gazdaság és a társadalom minden szegmensét érintik. Ez is bizonyítja, hogy ezeket a közös kormányüléseket nem azért szervezik, hogy a közvélemény azt lássa, jó az együttműködés, hanem azért, hogy kézzel fogható eredmények szülessenek, konkrét gondokra találjanak megoldást.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Az amerikai energiapiac alakulását közvetlen és közvetett tényezők is befolyásolják, Donald Trump pedig elsősorban az utóbbiakra próbálhat hatni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. Csizmazia Gábor arról is beszélt, hogy az utóbbi időszakban ukrán források a Starlink-rendszer hozzáférésének korlátozására panaszkodtak bizonyos katonai alkalmazások esetében.

„Kemény és érzelmes vita” Brüsszelben – Magyar Péter már állást foglalt

Egyértelműnek nevezte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben pénteken, hogy mára a szigorú, határozott és hatékony határvédelem és az illegális migránsok azonnali visszaküldése a követendő példa az európai országok többségében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Egyre csúnyábban néz ki, ami az amerikai tőzsdéken történik

Egyre csúnyábban néz ki, ami az amerikai tőzsdéken történik

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban vannak a tőzsdék. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt a chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedés elején. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×