Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és Ana Brnabic szerb kormányfő az ötödik magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozón Szabadkán, a Vajdaságban 2019. április 15-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Orbán Viktor a következő nagy történelmi feladatról beszélt

Szerbia mielőbbi uniós tagsága minden tagállam érdeke - mondta a magyar kormányfő a szabadkai szerb-magyar kormányülés után. A tanácskozáson 11 megállapodás született, ezek a szerb miniszterelnök szerint a politika, a gazdaság és a társadalom minden szegmensét érintik.

Szerbia mielőbbi európai uniós csatlakozása mellett állt ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Szabadkán, a magyar és a szerb kormány ötödik együttes ülése után, az Ana Brnabic szerb kormányfő társaságában tartott sajtótájékoztatón.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: a következő nagy történelmi feladat Szerbia EU-tagságának megvalósítása, amely a szerbeknek és a magyaroknak egyaránt jó lesz, és szüksége lesz rá az EU-nak is. "Ha az EU nem vállalkozik újabb nagy küldetésre, akkor a teljesítménye le fog csökkenni. (...) Szerbia minél gyorsabb EU-tagsága minden EU-tagállam érdeke" - mondta.

A kormányfő kijelentette továbbá: hamarosan lezárul egy európai korszak, mert

a közép-európai országok nemsokára utolérik az EU alapítóinak gazdasági teljesítményét,

Közép-Európa nélkül pedig ma nem is lenne növekedés az unióban. Ezért az unió bővítése nemcsak a belépőknek jó, hanem a közösség már bent lévő tagjainak is - hangsúlyozta.

Orbán Viktor szerint máshonnan fenyeget a veszély

Közös magyar és szerb sikernek nevezte a balkáni migrációs útvonal megváltozását Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Szabadkán tartott magyar-szerb együttes kormányülés utáni sajtótájékoztatón.

A kormányfő kifejtette: nagyvonalú gesztus volt Szerbia részéről, amikor elfogadta a Magyarország által épített déli határkerítést. Ezzel Szerbia is nyert, mert a migránsok elkerülik az országot, nem érdemes ugyanis erre jönni, ha nem tudnak továbbmenni Magyarország felé.

Orbán Viktor hozzátette,

"az igazi fenyegetés" ebben a pillanatban kevésbé a Balkánról, sokkal inkább az afrikai térségből érkezik.

Tizenegy megállapodást írtak alá

Az európai integráció területén nyújtott támogatásért, a Koszovó helyzetével kapcsolatos kiegyensúlyozott hozzáállásért, a gazdasági együttműködésért, valamint a magyarországi szerb kisebbség támogatásáért mondott köszönetet Ana Brnabic szerb miniszterelnök a sajtótájékoztatón.

Kiemelte: tizenegy megállapodás született hétfőn, amelyek a politika, a gazdaság és a társadalom minden szegmensét érintik. Ez is bizonyítja, hogy ezeket a közös kormányüléseket nem azért szervezik, hogy a közvélemény azt lássa, jó az együttműködés, hanem azért, hogy kézzel fogható eredmények szülessenek, konkrét gondokra találjanak megoldást.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×