Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Az örmény parlament kormányfővé választotta Nikol Pasinjánt

Az örmény parlament keddi ülésén - ez egy héttel ezelőtti elutasítás után - megválasztotta miniszterelnöknek Nikol Pasinján ellenzéki vezetőt.

A 105 tagú nemzetgyűlés jelen lévő képviselői közül 59-en támogatták Pasinján megválasztását, 42-en ellene szavaztak. Az abszolút többséghez legalább 53 szavazatra volt szükség. A parlamentben többségben lévő, kormányzó Örményország Köztársasági Pártjának 11 képviselője is támogatta Pasinján megválasztását. Mint Bagram Bagdaszárján frakcióvezető közölte, azért döntöttek így, hogy megőrizzék az ország stabilitását, de ez nem jelenti azt, hogy általában is támogatják az ellenzéki vezetőt.

Pasinján az egyedüli jelölt volt a miniszterelnöki tisztségre. Elődje, Szerzs Szargszján az ellenzéki tömegtüntetések nyomására mondott le, amelyeket Pasinján szervezett. A tiltakozások nyomán felbomlott a kormányzó koalíció is.

Pasinján kormányfővé választását követően azonnal bejelentette lemondását Karen Karapetján ügyvezető miniszterelnök.

Beszédében a megválasztott miniszterelnök ígéretet tett a korrupció elleni harcra. Bejelentette, hogy már szerdán Karabahba - az Azerbajdzsántól véres háborúban elszakadt örmény enklávéba - utazik látogatásra. Pasinján még megválasztása előtt azt ígérte, arra fog törekedni, hogy nemzetközileg elismertesse a függetlenségét egyoldalúan kinyilvánított Karabahi Köztársaságot. Hangsúlyozta, hogy a katonai partnerség és a stratégiai együttműködés Oroszországgal továbbra is országának fontos prioritása marad.

A jereváni Köztársaság téren összegyűlt több mint tízezres tömeg ujjongva ünnepelte Pasinján megválasztását.

Oroszország - amelynek katonai támaszpontja van Örményországban - óvatosan tekint a személyi változásra, ami más politikai pályára állíthatja Örményországot, ám Pasinján biztosítékokat ajánlott fel Moszkvának megígérve, hogy nem szakít a Kremllel.

Az új kormányfő korábban lapszerkesztőként dolgozott. Személye szakítás a "káderek sorával", akik az 1990-es évek vége óta irányították Örményországot. A legutóbbi "kádert", az államfői posztot tíz éven át betöltő, oroszbarát Szerzs Szargszjánt április elején kormányfővé választották, ám a barátok pozíciókba juttatása és a korrupció miatti közfelháborodás kiváltotta kormányellenes tüntetések nyomására lemondott.

Pasinjánt a törvényhozás első nekifutásra, május elsején nem választotta meg kormányfőnek, és emiatt újfent Pasinjánt éljenző tömegek vonultak az utcákra.

Ha másodjára sem sikerült volna a választás, az örmény törvények szerint a parlamentet fel kellett volna oszlatni.

Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Történelmi szövetség formálódik a feszült régióban: létrejöhet az „iszlám NATO”, de sok a rejtett akna

Történelmi szövetség formálódik a feszült régióban: létrejöhet az „iszlám NATO”, de sok a rejtett akna

Törökország csatlakozásával háromoldalúvá bővítenék a katonai szövetséget Szaúd-Arábia és Pakisztán között. A formálódó együttműködés alapjaiban írhatja felül azt, amit korábban a Közel-Kelet biztonságpolitikájáról gondoltunk. A helyzet rendkívül instabil, könnyen lángba borulhat a teljes régió, ráadásul egymásnak teljesen ellentmondó érdekek halmazából kell valamilyen, az eddigiekhez képest alternatív védelmi együttműködést kialakítani. A kihívás nagy, de régióban elrejtett veszélyes politikai-gazdasági aknák könnyedén boríthatnak mindent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×