A szobor egy hagyományos öltözéket viselő nőt ábrázol, aki ökölbe szorított kézzel, kifejezéstelen arccal mered a távolba, a vállán pedig egy apró madár pihen. A szobrokat öt busz egy-egy ülésére helyezték ki és szeptember végéig maradnak a járműveken.

• A szexrabszolgaság emléknapja alkalmából Szöulban megemlékezést is tartottak.
• Itt 500 apró szobrot állítottak fel annak a mintegy 200 ezer ázsiai, többségében dél-koreai nőnek, akiket a második világháború alatt a megszálló japán katonák bordélyokba kényszerítettek. 

A projekt egy szöuli közlekedési vállalat vezetőjének, Lim Csinvoknak a fejéből pattant ki, aki szerint a város vezetőségének semmi köze a kezdeményezéshez.

A szexrabszolgák ügye iránti elkötelezettségének jeleként Park Vonszun szöuli polgármester hétfő reggel maga is felült az egyik buszra, hangsúlyozva, hogy a kezdeményezés "lehetőséget ad arra, hogy az emberek leróják tiszteletüket az áldozatok előtt".

A buszok, amelyeken a vigaszhölgyek sorsát bemutató 2016-os dél-koreai filmből is elhangzanak részletek, a szöuli Japán Nagykövetség előtt is elhaladnak.

Hasonló szobrot helyeztek ki a nagykövetség, valamint a puszani japán konzulátus előtt is. Japán az alkotások eltávolítását követeli.

Lim elmondta, sajnálja, ha a buszokon lévő szobrok kellemetlenül érintik a japánokat, de nem akarja, hogy a vigasznők a feledés homályába merüljenek.

A második világháború idején csaknem 400 ezer ázsiai nőt kényszerítettek a japán katonák "vigasztalására" és szórakoztatására. Az áldozatok nagy része kínai és koreai volt.

2015 decemberében Szöul és Tokió megállapodást kötött, amelyben a japán kormány bocsánatot kért, és elismerte felelősségét a történtekért, valamint egymilliárd jent (2,3 milliárd forint) ajánlott fel a koreai áldozatokat támogató szöuli alapítvány számára.