eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

A kolumbiai elnök kapja a Nobel-békedíjat

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kapja idén a Nobel-békedíjat a kolumbiai fegyveres konfliktus lezárásáért tett erőfeszítéseiért - jelentette be pénteken a Norvég Nobel-bizottság Oslóban.

A testület döntése meglepetést jelent, mert sokan arra számítottak, hogy a baloldali gerillákkal kötött békemegállapodás népszavazáson történt minapi elutasítása miatt a díjra korábban esélyesnek tartott Kolumbia nem kapja meg a kitüntetést.

Kaci Kullmann Five, a bizottság elnöke az idei díjazott megnevezésekor azt is közölte, hogy a díj egyben tisztelgés a kolumbiai nép előtt, amely a nehézségek és megpróbáltatások dacára sem adta fel az igazságos békébe vetett reményt. A bizottság vezetője kitért arra is, hogy Santos szándékaival ellentétben a kolumbiaiak szűk többsége a népszavazáson nemet mondott a békemegállapodásra, ami miatt ismét valós a veszélye annak, hogy ismét fellángol a fegyveres konfliktus, és az ország jövője ismét bizonytalan. Ezért is minden korábbinál fontosabb, hogy a konfliktusban szembenálló felek továbbra is tiszteletben tartsák a tűzszünetet - tette hozzá.

A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a díjak svéd alapítója, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át. Nobel halálakor a két ország még egy államot alkotott, ezért rendelkezett úgy Nobel, hogy a békedíjat norvég bizottság ítélje oda, de végakaratában döntését nem indokolta. A hagyomány Norvégia 1905-ös függetlenné válása után is fennmaradt. A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A kitüntetést "a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai", valamint - az alapító szándékait figyelembe véve - az emberi jogokért küzdők kaphatják meg.

A díjat 1901 óta most 97. alkalommal osztották ki, 19 évben nem talált gazdára. A Nobel-díjat 130 kitüntetettnek ítélték oda, mivel azonban a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) háromszor, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) pedig kétszer is megkapta, 104 személy és 23 különböző szervezet a Nobel-békedíj kitüntetettje. A kitüntetést 66 alkalommal kapta egy díjazott, 29-szer ketten, 2 esetben hárman kapták megosztva. A díjazott személyek között 16 nő van. A díjazottak átlagéletkora 61 év. Legfiatalabban a 2014-ben, 17 éves korában kitüntetett pakisztáni diáklány, Malala Juszafzai (a mindenkori legfiatalabb Nobel-díjas) részesült az elismerésben, legidősebben, 87 évesen a Pugwash-mozgalmat elindító brit Joseph Rotblatet tüntették ki 1995-ben.

A Nobel-békedíjat egy alkalommal, 1961-ben posztumusz ítélték oda Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkárnak (1974 óta csak élő személyt lehet jelölni). Visszautasításra is csak egy példa van: 1973-ban a vietnami békeszerződés megkötéséért a vietnami Le Duc Tho és az amerikai Henry Kissinger megosztva kapta a kitüntetést, ám a vietnami politikus nem vette azt át. A díj odaítélésekor három kitüntetett volt letartóztatásban: 1935-ben a német Carl von Ossietzky, 1991-ben a burmai Aung Szan Szú Kji és 2010-ben a kínai Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo).

Az 1954-ben kémiai Nobel-díjjal kitüntetett amerikai Linus Paulingot 1962-ben Nobel-békedíjjal is elismerték - ő az egyetlen Nobel-díjas, aki mindkét Nobel-kitüntetését önállóan kapta.

A Nobel-békedíjasok között egy szent van: Kalkuttai Teréz anya, akit 1979-ben a szegények, nélkülözők, betegek és árvák közötti emberbaráti tevékenységéért tüntettek ki, s akit éppen az idén avatott szentté Ferenc pápa.

Az elmúlt tíz év Nobel-békedíjasai:

2006 - Muhammad Junusz bangladesi közgazdász és az általa alapított és vezetett mikrohitelező Grameen Bank, amely a szegénység elleni harc jegyében kisembereknek és elesetteknek is nyújt kölcsönöket.

2007 - Al Gore volt amerikai alelnök és az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) azokért az erőfeszítéseikért, amelyeket az emberiség okozta éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek terjesztésére, illetve a klímaváltozás elleni harchoz szükséges intézkedések alapjainak lefektetésére tettek.

2008 - Martti Ahtisaari volt finn államfő számos nemzetközi konfliktus megoldásáért több kontinensen és több mint három évtizeden át tett fontos erőfeszítéseiért.

2009 - Barack Obama amerikai elnök a nemzetközi diplomácia megerősítéséért és a népek közötti együttműködés elősegítéséért tett erőfeszítéseiért.

2010 - Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo) bebörtönzött kínai ellenzéki, másként gondolkodó az alapvető emberi jogok érvényesüléséért folytatott békés küzdelméért.

2011 - Ellen Johnson-Sirleaf libériai elnök asszony és honfitársa, a nőket a polgárháború ellen mozgósító Leymah Gbowee, továbbá a jemeni nőjogi és demokráciapárti aktivista Tavakkul Karman "a nők biztonságáért és a béke megteremtése érdekében folytatott politikai szerepvállalási jogukért folytatott erőszakmentes küzdelmükért".

2012 - Az Európai Unió az európai kontinens békés fejlődésében, a demokrácia és az emberi jogok elterjesztésében játszott meghatározó szerepéért.

2013 - A hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) a vegyi fegyverek megsemmisítése terén végzett széles körű munkájáért.

2014 - Az indiai Kailás Szatjárti és a pakisztáni Malala Juszafzai a gyermekek jogainak védelmében, a gyermekek és fiatalok elnyomása ellen és tanuláshoz való joguk védelmében folytatott harcukért.

2015 - A tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett, mert nagyban hozzájárult a tunéziai plurális társadalom felépítéséhez, "alternatív, békés politikai folyamatot indított el, amikor az ország a polgárháború szélére sodródott".

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 26. 21:41
×
×
×
×