Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Hollande: nem lesznek mini Calais-k Franciaországban

Nem lesznek a calais-ihoz hasonló táborhelyek Franciaországban - jelezte szombaton Francois Hollande.

A francia köztársasági elnök a jobboldali ellenzéknek válaszolt, amely élesen bírálja a szocialista kormányzat tervét az észak-franciaországi Calais-ban spontán kialakult migránstábor felszámolásáról és a táborlakók elosztásáról az ország üresen álló állami intézményeiben.

"Az a szándékunk, hogy teljesen felszámoljuk Calais-t, és az egész ország területén létrehozunk befogadó központokat, kis egységeket 40-50 ember részére, korlátozott, 3-4 hónapos időszakra, egyeztetve a helyi önkormányzati vezetőkkel és a (migránsokat segítő) egyesületek részvételével" - mondta az államfő a kelet-franciaországi Tours-ban egy befogadó központban tett látogatásán.

A tours-i befogadó központ az egyike annak a 164-nek, amelyekben eddig mintegy hatezer embert helyeztek át Calais-ból. A kikötővárosba hétfőn látogat el Francois Hollande.

"Megoldjuk, hogy emberségesen, méltón lássuk el azokat, akik beadják a menedékkérelmüket, a többieket kitoloncoljuk. Ez a szabály, ők is jól tudják" - hangsúlyozta az államfő.

A kormány két héttel ezelőtt ígértet tett arra, hogy a tél beállta előtt felszámolja a dzsungelnek is nevezett tábort, ahol 6 és 10 ezer közé tehető a táborlakók száma. A határváros már évek óta a menekültválság egyik gócpontjának számít. A rendkívül rossz egészségügyi körülményeiről ismert, hevenyészett táborban élők többsége abban reménykedik, hogy a Franciaországot Nagy-Britanniától elválasztó La Manche csatornán, vagy az alatta húzódó alagúton keresztül eljuthat az Egyesült Királyságba.

A menekültek ezért újra és újra farönkökből és más anyagokból készült akadályokkal lassításra kényszerítik a kikötőbe vezető úton haladó teherautókat, hogy aztán azokra felkapaszkodva a Nagy Britanniába tartó kompok fedélzetén elrejtőzhessenek.

A jövő évi elnökválasztást megelőző jobboldali jelöltállító választás jelenleg zajló kampányának egyik fő témája a migráció és a calais-i helyzet.

A Le Figaro című napilap tíz napja hozta nyilvánosságra azt a belügyminisztériumi dokumentumot, amely szerint a tárca a helyi önkormányzatok bevonása nélkül felmérte és összeírta azokat az üres vidéki létesítményeket, ahol elhelyezhetők lennének a calais-i sátortábor lakói.

A lap azt írta, hogy a kormány becslése szerint mintegy 12 ezer férőhelyre van szükség ahhoz, hogy az év végéig felszámolható legyen a calais-i tábor. Párizst és Korzikát kivéve - ahol legmagasabb a külföldiek aránya - a kormány valamennyi régióban létre kíván hozni új befogadó központokat. A belügyi tárca korábban egyeztetést ígért, de miután ez elmaradt, az ellenzéki politikusok egy része, köztük Nicolas Sarkozy volt államfő azzal vádolta meg a kormányt, hogy "több száz mini-Calais-t" akar létrehozni az országban.

Ezt a feltételezést az államfő most visszautasította.

"Nem számolunk fel egy tábort anélkül, hogy ne biztosítanánk megoldásokat. Az felelőtlenség" - mondta Francois Hollande annak a Calais-hoz közeli, Sangatte-ban működött egykori menekülttábornak a 2002-es bezárására utalva, amelyet Nicolas Sarkozy még belügyminiszterként rendelt el.

Francois Hollande becslése szerint az elmúlt évhez hasonlóan Franciaország idén is mintegy 80 ezer menedékkérőre számíthat.

A BFM hírtelevízióban ismertetett felmérés szerint a franciák 76 százaléka egyetért a calais-i dzsungel felszámolásával, de 57 százaléka ellenzi a menedékkérők elosztását az országban.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×