Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám

Akár a pilóták is előidézhették az egyiptomi gép katasztrófáját

A műszerek téves füstjelzése miatt a pilóták akár maguk is előidézhették az egyiptomi utasszállító katasztrófáját - írta pénteki számában a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai napilap.

Az újság, amely a légi szerencsétlenség okait feltáró vizsgálatokhoz közelálló forrásokra hivatkozik, azt írta, hogy ezt a lehetőséget sem zárják ki a történtek feltárása során. Ennek oka az, hogy a pilóták egyes helyzetekben, mint például amikor a füstjelzők bekapcsolnak, az Airbus 320-as modellnél a biztonság szempontjából fontos rendszereket iktathatnak ki, így egyebek között a robotpilótát.

Korábban a légiközlekedéssel foglalkozó Aviation Herald című honlap azt közölte, hogy az egyiptomi gépen az úgynevezett ACARS adattovábbító rendszer három perc leforgása alatt hét vészjelzést küldött. Az egyik a mosdóból, egy másik a pilótafülke alatt található elektronikai blokkból, egy harmadik pedig a robotpilóta-egységből áradó füstről szólt. Miközben ezek tűzre utalnak, a viszonylag rövid adatsor nem árul el semmit arról, hogy a pilóták tettek-e valamit a helyzet ellenőrzés alatt tartása érdekében, és arról sem, hogy a gép egy darabban zuhant le vagy már a levegőben szétesett - állították a honlap szakértői.

A WSJ szerint egy szakértő arra utalt, hogy az egyiptomi gépéhez hasonló helyzet történt 2011 áprilisában a United Airlines amerikai légitársaság A320-as típusú utasszállító gépének fedélzetén, amelyen nem sokkal a New Orleansból történt felszállást követően jeleztek hasonló helyzetet az érzékelő műszerek. A pilóták később azt állították, hogy az ilyenkor szokásos utasítási rend szerint jártak el, azaz reagáltak arra, hogy a műszerek füstöt jeleztek, miközben a gép egyes elektromos műszerei "lefagytak" és leállt a gép adatközlési rendszere. A pilótáknak csak nagy nehézségek árán sikerült a gépet letenniük, senki sem sérült meg.

A későbbi vizsgálatok kimutatták, hogy téves volt a füstjelzés a gépen. Az Airbus megerősítette, hogy hasonló esetek előfordultak már más gépeiken is. Azt is közölték, hogy az újabb gépeiken megbízhatóbb érzékelőket, adatközlőket szereltek be, amelyek azonban továbbra is "érzékenyek maradtak a porra és bizonyos aeroszolos anyagokra".

A The Wall Street Journal cikkében megjegyezte, eddig még nem derült fény arra, hogy a szerencsétlenül járt egyiptomi gépen téves volt-e a füstjelzés, illetve milyen lépéseket tett a személyzet, de a szakértők a korábbi hasonló esetek ismeretében komolyan vizsgálják egy ilyen eset előfordulásának lehetőségét is.

Az EgyptAir Párizsból Kairóba tartó MS804-es járata 66 emberrel a fedélzetén a múlt csütörtökön, hajnalban tűnt el a radarernyőkről, körülbelül 35 perccel a tervezet leszállás előtt, épphogy belépve az egyiptomi légtérbe. Azóta az Airbus után kutató hajók és repülőgépek csak néhány sodródó roncsdarabra, valamint emberi testrészekre bukkantak a tengerben a görög Kárpathosz sziget közelében, de a géptestet még nem találták meg.

A katasztrófa oka egyelőre nem ismert, az egyiptomi hatóságok minden eshetőséget vizsgálnak, és azt sem zárják ki, hogy terrorcselekmény következtében zuhant le a gép.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek éjjeli M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek éjjeli M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×