Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence

Rasszizmus az Egyesült Államokban

A faji megkülönböztetés egyesült államokbeli története még mindig árnyékot vet a ma élő amerikaiakra, sokat javult a helyzet, de a rasszizmusellenes küzdelem messze nem ért véget - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök szombaton az Alabama állambeli Selmában, a "véres vasárnap" 50. évfordulója alkalmából.

A fekete polgárjogi mozgalom tiltakozó akcióinak részeként 1965. március 7-én aktivisták menetet szerveztek Selmából az állam fővárosába, Montgomerybe, de a rendőrök erőszak alkalmazásával szétoszlatták a több száz fős tömeget. A rendőri brutalitás azonban akkora nyilvánosságot kapott, hogy az amerikai társadalom nagy része a mozgalom mellé állt, és ennek hatására a feketék választójogot nyertek.

Obama, az első fekete bőrű amerikai elnök ünnepi beszédében dicsérte az akkori aktivisták bátorságát, "az igazság harcosainak" nevezte őket, akik hozzájárultak az ország tökéletesebbé tételéhez. "Ez nem hadseregek összecsapása volt, hanem törekvéseké, verseny Amerika lényegének meghatározásáért" - jelentette ki az elnök.

Azt a gondolatát, hogy a rasszizmusellenes küzdelemnek még messze nincs vége, Obama maga támasztotta alá egy aktuális üggyel, a fergusoni rendőrségnél feltárt faji diszkriminációval. A szövetségi nyomozás eredménye "felidézte azt a fajta visszaélést és nemtörődömséget az állampolgárokkal szemben, amely kiváltotta a fekete polgárjogi mozgalom elindulását" - jelentette ki az elnök, de visszautasította azt a gyakori megállapítást, hogy semmi nem változott 50 év óta. Megismételte, amit egy előző napi rádióinterjújában mondott, hogy ma a faji megkülönböztetés nem tipikus, de nem is egyedülálló jelenség az Egyesült Államokban, míg "a polgárjogi mozgalom előtt egyértelműen az volt".

"Az Egyesült Államok 239 évvel megalapítása után még mindig nem tökéletes, de egyre közelebb jutunk ehhez az állapothoz. A mi dolgunk már könnyebb, mert akkor valaki megtette az első lépést. Ha valaki úgy gondolja, hogy semmi nem változott az utóbbi 50 évben, akkor kérdezzen meg valaki mást, aki az ötvenes években Selmában, Chicagóban vagy Los Angelesben élt! Kérdezzen meg egy női vezérigazgatót, aki most legfeljebb titkárnő lehetne, ha nem változott volna semmi! Kérdezze meg egy homoszexuális barátját, hogy könnyebb-e most büszkén vállalnia azonosságát, mint 30 évvel ezelőtt! Ha letagadnánk ezt a fejlődést - a mi fejlődésünket -, akkor saját cselekedeteinket és abbéli felelősségünket tagadnánk le, hogy minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk Amerika jobbá tételéért" - mondta Brack Obama.

Címlapról ajánljuk
Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák
szakértői magyarázat

Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Így az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének tekinthető – erről beszélt az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Berezvai Zombor.

„Élő fizikaórát” kapott Magyar Péter Pakson – videó

Bemutatták, hogy az ikerblokkos kialakítás miatt az egyes és a kettes blokk közös helyiségben van, a videó készítésekor a kettes blokk üzemelt, ez 1475 megawatt hőenergiát állít elő, amelyből 460 megawatt villamosenergia lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

A japán 10 éves állampapír hozama 1996 óta nem látott szintre, 2,945 százalékra emelkedett, a 30 éves hozam pedig 4,1 százalék fölé kúszott, miközben a jen gyengélkedése csupán tünete a kötvénypiac mélyreható átalakulásának. A Bank of Japan kivonulása a piacról és az emelkedő kibocsátás együttesen mintegy 95 billió jennyi többlet állampapírt zúdít a magánszektorra, ami szükségszerűen magasabb hozamokat eredményez. A japán döntéshozók kellemetlen csapdahelyzetbe kerültek: a kamatemelés növeli az állam kamatterheit, a jegybanki kötvényvásárlás visszatérése fiskális dominanciát jelezne, a fiskális lazítás pedig tovább emelné a lejárati prémiumot. A GDP 203 százalékát kitevő bruttó államadósság mellett a kulcskérdés az, hogy milyen hozamszinten hajlandó a magánszektor önként átvenni a jegybank korábbi szerepét – és mit bír el a japán költségvetés, ha a piactisztító hozam tartósan 3-4 százalék környékén ragad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×