Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence

Az izraeli vezetést ostorozta a Moszad volt főnöke

Élesen bírálta a Netanjahu-kormányt egy szombat esti tel-avivi baloldali tüntetésen Meir Dagan tábornok, az izraeli titkosszolgálat, a Moszad volt főnöke.

A több tízezres, "Izrael változást akar" címmel megrendezett választási tömegtüntetésen Dagan azt mondta, hogy "Izrael megalakulása óta legsúlyosabb vezetési válságát éli" Benjámin Netanjahu hat éve tartó miniszterelnöksége következtében.

"Az ellenségtől nem félek, a vezetésünktől viszont tartok" - jelentette ki az izraeli titkosszolgálatot 2002 és 2012 között vezető biztonsági szakember. "Hiányzik a jövőkép, az iránymutatás és az eltökéltség, ínség van példamutató vezetésben. Félek a tétovázástól és a stagnálástól. És mindenek fölött félek az irányítás válságától" - hangsúlyozta.

"Benjámin Netanjahu hat egymást követő évben vezetett minket kormányfőként. Ebben a hat évben egyszer sem tett egy valódi lépést sem a térség arculatának megváltoztatására, egy jobb jövő kialakítására"- jelentette ki a "Bibit haza", vagyis Benjámin Netanjahut hivatalából meneszteni kívánó szavakat skandáló tömegnek.

Dagan bírálta az elsősorban biztonságpolitikai tapasztalatát hangsúlyozó kormányfő szerepét a nyári Erős Szikla hadműveletben is. "Egész nyáron az óvóhelyeken ült Izrael népe, miközben több ezer rakétát irányoztak rájuk. Súlyos véráldozatot fizettünk egy hiábavaló hadműveletért, amely elrettentés és diplomáciai eredmények nélkül ért véget" - jelentette ki Meir Dagan.

A pártok képviselői nélkül megtartott civil rendezvényen a szervezők szerint nyolcvanezres tömeg vett részt. A rendezvényen felszólalt egy nyáron elesett alezredes özvegye is. Õ a tíz nap múlva esedékes parlamenti választások előtt arra kérte a szavazókat, hogy "amikor a szavazóurnákhoz járulnak, akkor arra adják voksukat, aki megpróbálja elejét venni egy következő háborúnak".

Az ellenzéki tüntetésen felszólaló biztonsági szakemberek elsősorban Netanjahu védelmi politikájának hiányosságait bírálták. A szintén szót kapó aktivisták az elmúlt évek szociálpolitikáját ostorozták, így a közszféra leépítése miatt az oktatásban és az egészségügyben kialakult válságot, valamint a fiatalok lakáshoz jutásának ellehetetlenítését.

A tömegtüntetés helyszínére, Tel-Aviv központi Rabin terére a választások előtt három nappal, jövő szombat estére a jobboldal hirdette meg erődemonstrációját.

Címlapról ajánljuk
Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Így az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének tekinthető – erről beszélt az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Berezvai Zombor.

„Élő fizikaórát” kapott Magyar Péter Pakson – videó

Bemutatták, hogy az ikerblokkos kialakítás miatt az egyes és a kettes blokk közös helyiségben van, a videó készítésekor a kettes blokk üzemelt, ez 1475 megawatt hőenergiát állít elő, amelyből 460 megawatt villamosenergia lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

A japán 10 éves állampapír hozama 1996 óta nem látott szintre, 2,945 százalékra emelkedett, a 30 éves hozam pedig 4,1 százalék fölé kúszott, miközben a jen gyengélkedése csupán tünete a kötvénypiac mélyreható átalakulásának. A Bank of Japan kivonulása a piacról és az emelkedő kibocsátás együttesen mintegy 95 billió jennyi többlet állampapírt zúdít a magánszektorra, ami szükségszerűen magasabb hozamokat eredményez. A japán döntéshozók kellemetlen csapdahelyzetbe kerültek: a kamatemelés növeli az állam kamatterheit, a jegybanki kötvényvásárlás visszatérése fiskális dominanciát jelezne, a fiskális lazítás pedig tovább emelné a lejárati prémiumot. A GDP 203 százalékát kitevő bruttó államadósság mellett a kulcskérdés az, hogy milyen hozamszinten hajlandó a magánszektor önként átvenni a jegybank korábbi szerepét – és mit bír el a japán költségvetés, ha a piactisztító hozam tartósan 3-4 százalék környékén ragad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×