Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence

A szeparatisták állítólag befejezték a nehézfegyverek kivonását

A kelet-ukrajnai szakadárok vezetői szombaton bejelentették, hogy csapataik befejezték nehézfegyvereik kivonását az ütközőzónából, ugyanakkor azt állították, az ukrán hadsereg ezt még nem tette meg, holott a minszki megállapodás értelmében ezen a napon jár le a művelet befejezésének határideje.

Olekszandr Zaharcsenko, az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság vezetője a helyi sajtónak kijelentette: "Visszavontuk az összes, 100 milliméteresnél nagyobb kaliberű fegyverzetet. Ukrajna sajnos ezt nem tette meg. Átadtuk az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) az összes adatot e fegyverek átcsoportosításának új helyszíneiről, Ukrajna ezt nem tette meg" - mondta.

Eduard Baszurin, a donyecki szeparatista erők parancsnokhelyettese ugyancsak bejelentette, hogy az oroszbarát erők befejezték a nehézfegyverek visszavonását a frontvonalról a Minszkben megkötött újabb tűzszüneti megállapodásnak megfelelően. Õ is emlékeztetett, hogy szombaton jár le a visszavonás határideje.

A szakadár vezető kijelentette: eddig összesen 26 gránátvetőt távolítottak el a megállapodásban rögzített sávból, és azokat - fogalmazott - olyan helyekre szállítják, ahol már vannak korábban elhelyezett hadianyagok. Szombaton például a felkelők nyolc darab 120 milliméteres aknavetőt vontak vissza a frontvonalról az EBESZ nyolc megfigyelőjének a jelenlétében, ez utóbbiak azonban nem voltak hajlandóak nyilatkozni erről. A fegyvereket egy volt téglagyárból átalakított katonai raktárban helyezték el Donyecktól mintegy kilencven kilométerre. Ebben a raktárban - mint arról az AFP helyszíni tudósítója és a többi sajtóorgánum képviselője saját szemével meggyőződhetett - már négy nehézfegyver volt.

A TASZSZ orosz hírügynökség még csak az oroszbarátok birtokában lévő 24 aknavető visszavonásáról írt szombaton. Baszurint idézve hírt adott arról, hogy az ukrán katonák szombatra virradóra tizennégy alkalommal nyitottak tüzet a felkelőkre a donyecki repülőtér közelében. A szakadár vezető szerint 122 milliméteres aknavetőkből is tüzeltek.

A február 12-i minszki megállapodás elrendelte a nehézfegyverek hátrébb vonását, és pénteken mindkét fél azt állította, hogy ezt meg is kezdte. Ugyanakkor Kijevben hírszerzési információk alapján azt mondták, hogy a szakadárok csak színlelik a nehézfegyverek kivonását, nem a kijelölt területre csoportosítják át azokat, hanem olyan helyekre, ahonnan akár félóra alatt visszaállíthatják azokat a korábbi állásokba.

Szombat délutánig ukrán részről nem tettek közzé információt arról, hogyan állnak a maguk részéről a nehézfegyverek kivonásával.

Címlapról ajánljuk
Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Így az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének tekinthető – erről beszélt az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Berezvai Zombor.

„Élő fizikaórát” kapott Magyar Péter Pakson – videó

Bemutatták, hogy az ikerblokkos kialakítás miatt az egyes és a kettes blokk közös helyiségben van, a videó készítésekor a kettes blokk üzemelt, ez 1475 megawatt hőenergiát állít elő, amelyből 460 megawatt villamosenergia lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

A japán 10 éves állampapír hozama 1996 óta nem látott szintre, 2,945 százalékra emelkedett, a 30 éves hozam pedig 4,1 százalék fölé kúszott, miközben a jen gyengélkedése csupán tünete a kötvénypiac mélyreható átalakulásának. A Bank of Japan kivonulása a piacról és az emelkedő kibocsátás együttesen mintegy 95 billió jennyi többlet állampapírt zúdít a magánszektorra, ami szükségszerűen magasabb hozamokat eredményez. A japán döntéshozók kellemetlen csapdahelyzetbe kerültek: a kamatemelés növeli az állam kamatterheit, a jegybanki kötvényvásárlás visszatérése fiskális dominanciát jelezne, a fiskális lazítás pedig tovább emelné a lejárati prémiumot. A GDP 203 százalékát kitevő bruttó államadósság mellett a kulcskérdés az, hogy milyen hozamszinten hajlandó a magánszektor önként átvenni a jegybank korábbi szerepét – és mit bír el a japán költségvetés, ha a piactisztító hozam tartósan 3-4 százalék környékén ragad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×