Ebben az évben legkevesebb 83 hajót támadtak meg szomáliai kalózok, és a 30-at is meghaladja az elrabolt vízi járművek száma. A legutóbbi áldozat a 318 ezer tonnás szupertankerhajó, a Sirius Star, amely a szaúd-arábiai Aramco cég tulajdonában van, és mintegy kétmillió hordó nyersolajat, vagyis az arab ország napi olajexportjának több mint negyedét szállította.

A rakomány 100 millió dollárt ér - ez az eddigi legnagyobb zsákmány, amely a kalózok kezébe került. A Sirius Star fedélzetén 25 fős legénység van, köztük horvát, brit, Fülöp-szigeteki, lengyel és szaúdi matrózok.

Egy regionális hajózási szervezet kedden azt közölte, hogy Szomália északi partjainál észlelték a kalózok által elrabolt szupertankhajót. Andrew Mwangura, a Kelet-Afrikai Tengerjárók Szövetségének koordinátora szemtanúkra hivatkozva azt mondta: egy hatalmas hajót láttak Eyl település közelében. Ez a part menti falu a kalózok ellenőrzése alatt áll.

Fejlesztenek a kalózok

Eddig azt lehetett sejteni, a kalózok csak lassú és kisebb hajókat támadnak meg, ám most alaposan rácáfoltak erre - mindez pedig azt is mutatja, bátrabbá és jobban felfegyverzettebbé váltak.

A zsákmányolt dollármilliókból gyors hajókat, GPS-eszközöket és műholdas telefonokat vettek, így a parttól távolabb hajózó tankerekre is veszélyt jelentenek.

A fogyasztókra terhelhetik a költségeket

A Királyi Külügyi Intézet, a brit Chatham House szakértője, Roger Middleton egy írásában azzal foglalkozik, mit tehetnek ebben a helyzetben az olajcégek és a szállítmányra váró megrendelők. A hétvégi kalóztámadás hírére máris emelkedni kezdett az olaj ára, és mivel a Közel-Keletről érkező olajszállítmányok 13 százaléka érinti Szomália partjait, arra lehet számítani, hogy a növekvő költségeket a fogyasztókon, azaz a benzint használókon hozzák be a cégek.

Emelkedtek a hajók és a szállítmányok biztosítási díjai a fenyegetettség miatt, és szintén jelentős plusz kiadással járhat, ha a hajók az eddigi útvonal, az Ádeni-öböl és a Szuezi-csatorna helyett a biztonságosabbnak tűnő dél, vagyis a Jóreménység foka felé kerülik meg Afrikát - bár a Sirius Star is errefelé tartott, amikor a támadás érte.

A kitérő azonban három héttel növelheti meg a szállítás idejét, és ha az olajszállítmányok ennyivel később érkeznek meg Európába és az Egyesült Államok keleti partjára, annak költségét vélhetően a fogyasztókra terhelik a társaságok. A cégek számára azonban nem lehet kérdés, hogy mit választanak, ha az a kérdés, hogy a szállítmányok drágábban ugyan, de biztonságosan célba érjenek vagy pedig kalóztámadásnak legyenek kitéve.

Roger Middleton szerint a kalózok tevékenysége környezeti károkat is okozhat, hiszen ha egy olajjal teli hajó elsüllyed, az jelentősen szennyezi az óceánt és az élővilág kipusztulásához vezethet.

A haditengerészet sem segíthet

Az AP összesítése szerint jelenleg 11 hajó van a kalózok kezén, és csak váltságdíj fejében hajlandók kiadni azokat. Évente mintegy 20 ezer szállítóhajó közlekedik a legfontosabb útvonalakon - és egyik sem lehet biztonságban, valamint a legjobb, ha alaposan felkészülnek az esetleges támadásra. Azonban bármilyen óvintézkedés (fegyveres őr, radar- és kamerarendszer) csak tovább növelhetik az olaj árat fogyasztók számára.

"A kalózkodás nemzetközi bűncselekmény, ami a világkereskedelmet veszélyezteti. A szállítmányozó cégeknek meg kell érteniük, hogy a haditengerészet nem lehet ott mindenhol, így az önvédelem a legjobb, hogy biztonságban tudják a hajót, a legénységet és a szállítmányt" - jelentette ki Bill Gortney amerikai haditengerészeti parancsnok.