Több mint egy éves intenzív tárgyalássorozatot követően 2024. június 6-án aláírásra került a Budapest Airport Zrt. adás-vételi szerződése. A tranzakció során 80 százalékos tulajdonrészt szerzett a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. a Budapest Airport Zrt-ben, a francia Vinci Airports pedig 20 százalékot. A vételár pro ráta került kifizetésre. A továbbiakban az üzemeltetésért a Vinci Airports felel a magyar állam stratégiai iránymutatásával.

A minisztérium szerint a Budapest Airportban megvalósuló állami jelenlét óriási szinergiákat rejt magában, a megvalósított befektetés elősegíti a repülőtér megfelelő fejlesztését és annak irányát. A tárca emlékeztet rá, hogy a magyar állam csak pénzügyi és stratégiai befektetőként van jelen, az üzemeltetést a Vinci Airports végzi az ehhez megfelelő jogkörök birtokában. Ugyanakkor a magyar állam elvárja a reptér folyamatos fejlesztését is - közölte az NGM. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a Vinci Airports globális szereplő, és több mint 70 repülőteret üzemeltet 14 országban, világszínvonalon. Az ilyen mértékű tapasztalat új szintre tudja emelni a budapesti repülőtér működését.

A repülőtér pillanatnyilag nagy ívű fejlesztések előtt áll

a közlemény szerint. Egy repülőtér fejlesztése esetében két irányról jöhet szóba: az egyik a kereskedelmi bevételek növelése, a másik a főtevékenységhez kapcsolódó, - vagyis az utasszám növeléséhez köthető fejlesztések megvalósítása, amellyel az utasforgalom belátható időn belül 20 millióra emelkedhet - tették hozzá.

Amennyiben a repülőtér EBITDA fókuszú eredményességét szeretnénk értékelni, a 2019-es és 2024-es éveket kell alapul venni, mivel a köztes évek a Covid-járvány miatt torzított képet mutatnak. A 2019-es auditált konszolidált EBITDA 254 millió euró volt, ami azt jelenti, hogy mintegy 16,5 szeres EBITDA értéken vásárolta meg a magyar állam a légikikötőt. Viszont jelenleg a piacon jól megfigyelhető, hogy jellemzően a 18-22 szeres értéken cserélnek gazdát a repülőterek - állítja a gazdasági tárca.

Az NGM úgy számol, hogy az elmúlt, torzítástól mentes években a repülőterekben történő többségi tulajdonszerzés esetén a vételárak mediánja az EBITDA 20,6 szerese. A teljesség igénye nélkül , a minisztérium példaként említi a koppenhágai repülőteret (19,8 szoros), a London Gatwick repülőteret (19,9 szeres), és a lyoni repülőteret (21,2 szeres), vagy akár a leeds bradford repülőteret (26,4 szeres).

Mindez - a minisztérium megítélése alapján - arra mutat, hogy

a Budapest Airport piaci áron került vissza az államhoz. Összegszerűen ez azt jelenti, hogy a magyar állam 80 százalékos részesedésért 2,48 milliárd eurót, míg a Vinci 20 százalék részesedésért 620 millió eurót fizetett.

Egy ilyen tranzakció természetéből fakadóan, a meglévő nemzetközi banki és befektetési konzorciummal is megállapodást kellett kötni. A hitelezők 100 százaléka igennel szavazott a Vinci Airports és a magyar állam egyidejű jelenlétére a befektetésben. Ez azt mutatja, hogy a nemzetközi befektetői közösség a Vinci és a magyar állam megfelelő együttműködést alakított ki, és a hitelezők a részletes vizsgálataik alapján arra jutottak: a pénzük jó helyen van - áll az NGM közleményében.

A magyar fél július elején, a francia partnerrel közösen nemzetközi sajtótájékoztatót tart, amelyen a tranzakciót érintő és a reptér jövőjére vonatkozó terveket is részletesen bemutatják.