Csaba László közgazdász úgy véli, 2023-ban a magyar gazdaság nem technikai, hanem valóságos recesszióba került.

"Nem számítási okokból történt visszaesés, hanem visszaesett a magyar gazdaság, benne a kereslet. Ez egy nagyon fontos eleme annak a sajátosságnak, hogy – miközben Európában most már csak a második legmagasabb az inflációs rátánk, az lefelé mozdult – ha nincs kereslet, nem lehet eladni, nem lehet árat emelni. Ilyen egyszerű. A szám, amit pedig az inflációról szoktak mondani, az az előző év azonos hónapjához viszonyított infláció. Természetesen az éves inflációt tekintve a 17,5 százalék a mérvadó, ez egy előzetes szám, a nemzeti bank előrejelzése. Lehet, hogy fél százalékkal több vagy kevesebb, de

a 17 százalékos infláció nem egy számjegyű, sokkal magasabb, mint sok-sok év óta bármikor,

és a visszaesése a kereslet visszaesésének, tehát a recessziónak volt köszönhető" – fogalmazott az akadémikus az InfoRádió Aréna című másorában.

Ezzel összefüggésben beszélt a kamatszintről is: ismét helyreállt a reálkamat, a Magyar Nemzeti Bank küldetését, az alaptörvényben meghatározott feladatát követve egy olyan szintre állította be a kamatot, amely az új hitelek esetében, ahol nincs kamatstop, magasabb az inflációnál.

"Ez az új hitelekre vonatkozik, de azért egy jelzés a tekintetben, hogy amikor elgondolkodunk a magánberuházások 2024-es lehetőségeiről, akkor ez meghatározó, bárki, aki gondolkodik bővítésen, felújításon, bármilyen tevékenységen, a pozitív reálkamatot figyelembe kell, hogy vegye. Ez mérséklőleg hat a beruházásokra, de nem elkerülhető, mert a magyar gazdaság nyitott; egy ilyen kis, nyitott gazdaságban nem lehet azt mondani, hogy a Magyar Nemzeti Bank gondol egyet, és kialakít egy ilyen-olyan szempontból optimális kamatszintet" – fejtegette.

Megítélése szerint "van pénz a piacon, de nem ingyen".

2024

A jövővel kapcsolatban szerinte mindenképp Németországot kell figyelni, mert az a mi meghatározó piacunk, de ugyanígy az euróövezeti, a V4-es és az olasz, valamint a francia piacot is nézni kell.

Közben viszont sokkal erősebb a magyar gazdaság 2024-es külső korlátja, mint amilyennel a kormányzat számol. "4-5 százalékos növekedésre gondolnak, és ez az alapváltozat még csak nem is a derűlátó. A keleti piacokra, ahová be akartunk törni, a kísérlet nem volt sikeres, a belső piac élénkítési lehetőségei pedig korlátozottak" – vázolta.

Az optimista kormányzati számok helyett 2,5 százalékos növekedés "szép teljesítmény lenne", az inflációt tekintve pedig osztja azt az elemzői várakozást, amely szerint

az ország többéves stagflációba kerülhet, de "egyelőre nem vagyunk benne ebben".

"A kormányzat nem költheti el a meg nem termelt jövedelmet következmények nélkül, ha mégis így tesz, akkor az infláció nem marad a 6-7 százalékos szinten, amelyet az MNB valószínűsít, hanem 8-9 százalékos jöhet, és ez előállhat abból is, ha a közel-keleti bizonytalan helyzet miatt az energiaárak ismét meglódulnak, a forint gyengül, a kamatszint magas marad" – figyelmeztetett Csaba László.

Felidézte, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a bérnövekedést fogyasztásösztönző intézkedésként tartja fontosnak, ezzel kapcsolatban viszont azt állította, hogy a 8-9 százalékos infláció egyáltalán nem borúlátó, "a folyamatokból automatikusan következik".

"Ha kisebb inflációt akar a kormány, szigorúbb politikát kellene folytatnia, de jelenleg a kormány egyik tagja ezt mondja, a másik tagja meg amazt" – vélekedett.

Uniós helyreállítási hitel

A koronavírus-válság után az EU közös hitelfelvételének egy részéből a tagállamok rendelkezésére bocsátottak a vissza nem térítendő támogatás mellett egy hitelrészt is, amelyet Magyarország végül mégis felvesz, felhasználási célja a válság utáni helyreállítás. Alacsony kamatok mellett ennek a hitelnek a felvételét Csaba László helyesnek tartja.

"Magyarországnak minden pénzre szüksége van, amely előnyösebb a piaci finanszírozásnál, következésképpen

jó dolog, ha utolsó pillanatban is, de megállapodtak az újjáépítési alap igénybevételéről

decemberben. Csomó olyan dologra futja, amelyre egyébként nem futná, zöld átállás, infrastruktúra" – húzta alá.

2028-tól kell majd törleszteni, 2058-ig tart a visszafizetési időszak.