Infostart.hu
eur:
362.91
usd:
311.12
bux:
151360.28
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia
Nyitókép: Paul Bradbury/Getty Images

Szankciók ide vagy oda, nem lett kevesebb orosz cégből idehaza, sőt…

Az orosz üzletemberek európai üzletkötései jóval nehezebbé váltak a háború kitörése óta. Viszont Magyarország sok vállalkozónak népszerű lett.

Az Európai Unió lassan a tizedik szankciós csomagra fordul rá Oroszországgal szemben, de valójában már a Krím-félsziget 2014-es illegális annektálása miatt folyamatosan vezettek be büntetőintézkedéseket – emlékeztet a Portfolio.

A szankciók legnagyobb része főként magánszemélyekre és orosz állami szervezetekre vonatkozik, az Európai Unióban már összesen 1386 személyre és 171 szervezetre, de a lista folyamatosan bővül. A velük szemben kirótt intézkedések része, hogy tilos számukra bármely pénzeszköz, illetve vagyoni eszköz közvetlen vagy közvetett rendelkezésre bocsátása. Utóbbi ellehetetleníti, hogy vállalkozásokat indítsanak az EU-n belül, amit sok esetben a családtagjaikra is érvényesítenek.

A 27 tagállamban együtt eddig mintegy 19 milliárd eurónyi magánvagyont zároltak, de az orosz állami vagyon pontos összege nem ismert. Magyarországon decemberben egyik hónapról a másikra

3 ezer euróról 870 millió euróra ugrott

a hatóságok által zárolt orosz vagyonok mértéke, ami nagyon jelentős volumen még uniós szinten is.

Menekülnek az orosz cégek

A Transcrime civil szervezet felmérése szerint Európában 31 ezer olyan cég van, aminek ténylegesen orosz tulajdonosai vannak. E cégek vagyona – becslések szerint – meghaladja a 420 milliárd eurót.

A gazdasági portál arra is felhívja a figyelmet, hogy nem minden orosz embert tiltottak el az uniós üzleteléstől, gondolva itt főként a Vlagyimir Putyin rendszerével szemben kritikus vállalkozókra, akik elhagyták Oroszországot. Érdekes mód a legtöbben Szerbiába menekültek a vagyonukkal, ahol a külföldi cégek és magánszemélyek szerbiai befektetései tavaly meghaladták a 4 milliárd eurót (közel 1600 milliárd forintot), megközelítve a járvány előtti szintet. 2022-ben 1020 orosz tulajdonú céget alapítottak Szerbiában – ez több mint tizenkétszerese az előző évinek.

Magyarországon az Opten.hu cégadatbázis adatai szerint jelenleg még 671 működő cég van, aminek valamely tulajdonosa vagy orosz kötődésű gazdasági entitás, vagy orosz állampolgár. Ebből 24 társaság árbevétele haladta meg az 500 millió forintot 2021-ben, amikorról a legfrissebb adatok rendelkezésre állnak.

Az orosz cégek beáramlása Magyarországra folyamatos volt, a koronavírus-járvány óta nagyjából évi 50-60 cég jött létre az országhoz kötődően. Ezért is érdekes, hogy csak a 2022. február 24-én kitört orosz–ukrán háború után 77 darab céget alapítottak orosz érdekeltségben Magyarországon.

Vagyis az összes működő vállalkozás több mint 11 százaléka tavaly jelent meg itthon.

Idén viszont egyelőre megtorpant a lendület: január 27-ig csak 3 darab társaságot jegyeztek be. Azt, hogy gazdaságilag hogyan teljesítettek az orosz cégek 2022-ben egyelőre nem tudni.

Címlapról ajánljuk

Szabó Zoltán „Topi”: katapultáláskor mintha minden lelassult volna

Balesetet szenvedett hétfőn tíz óra után kicsivel Szolnok katonai repülőterén a Magyar Honvédség egyik Gripen harci repülője. A bajba jutott gép pilótája Szolnok felé kanyarodott, hogy az ottani reptéren kényszerleszállással tegye le a gépet, de már nem sikerült teljesen végrehajtania a manővert, katapultálnia kellett. Hasonló történt 21 éve Szabó Zoltán „Topival”, aki egy lángoló MiG 29-esből katapultált.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Fokozott feszültség mellett indul a hét a világ tőzsdéin, a befektetők figyelme elsősorban az Egyesült Államok Iránnal szembeni új szankciós csomagjára szegeződik, amelynek részleteit ma ismertette Washington. Az amerikai pénzügyminiszter minden eddiginél súlyosabb pénzügyi offenzívát helyezett kilátásba, Teherán pedig azzal fenyegetőzik, hogy a gazdasági nyomás fokozása esetén leállíthatja a Perzsa-öböl olajexportját. Közben újabb fontos fejlemény érkezett az amerikai kötvénypiacról is: a pénzügyminisztérium a közel 1000 milliárd dolláros Treasury General Accountot is felhasználhatja a múlt héten kibővített hosszú lejáratú kötvény-visszavásárlási program finanszírozására. Ez jelentősen növelhetné Washington mozgásterét a hosszú hozamok leszorításában, miközben a magas amerikai kamatszintekkel, az adósságpályával és az inflációval kapcsolatos aggodalmak továbbra is meghatározzák a piaci hangulatot. Ezt követően eséssel kezdődött a hét az ázsiai tőzsdéken, Európában és az USA-ban pedig vegyes mozgásokat láthattunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×