A legnagyobb zuhanást egyértelműen – két negyedév alatt – az olasz, a spanyol, a francia és a brit gazdaságok érték el, hiszen amellett, hogy erőteljesen a turizmusra épülnek, jellemzően ezekben az országokban voltak a legszigorúbb korlátozó intézkedések, gátat szabva a nem létfontosságú iparágak működésének is. Eközben a legkisebb veszteségeket a balti államok könyvelhették el, miután abban a térségben régóta magas volt a növekedés, másrészt a turizmusuk gyakorlatilag elhanyagolható súlyú – fogalmazott az InfoRádiónak Suppan Gergely. A kilábalási folyamatok pedig szintén ennek tükrében várhatók.

Ráadásul a legfrissebb, augusztusi kiskereskedelmi adatokból kitűnik, amelyek már túlmutatnak a második negyedéven, hogy az észak-európai országokban, amelyek döntően küldő országok, hogy

a háztartások rengeteg pénzt meg tudtak spórolni az elmaradt utazásokon, amit odahaza költenek el.

Németországban, Hollandiában, Norvégiában, Finnországban és más északi államokban akár 6–8 százalékkal is növekedhetett a kiskereskedelmi forgalom a nyár utolsó hónapjában, szemben a dél-európai országokkal, ahol továbbra is tetemes visszaesés mutatkozik, így a fölpattanás mértéke is jóval kisebb.

„Vagyis az északi országok, illetve a zártabb balti államok sokkal kisebb visszaeséssel meg tudják úszni.”

A déli országok esetében további gondot jelent, hogy a turizmust a koronavírus-járvány második hulláma is már erőteljesen érintette a nyár végén, és mindaddig, amíg nem lesz vakcina, nem is nagyon fognak tudni kilábalni – tette hozzá a Takarékbank elemzője, megjegyezve, hogy az érintett államokban, ha nem is az első hullám idején tapasztalt mértékű, de további visszaeséssel kell majd megküzdeniük.

Csökkenés után felpattanás idehaza

Idén a korábban várt 3,2 százaléknál nagyobb, 4,7 százalékos GDP-csökkenéssel, viszont 2021-ben már érdemi, 7,2 százalékos felpattanással számolnak a Takarékbank makrogazdasági elemzői. Suppan Gergely jelezte: számos kérdőjel, sok bizonytalanság merülhet fel a járvány második hullámával kapcsolatban, de szerint a magyar gazdaságot idén a második negyedévben érte a sokk döntő része.

Jövőre azonban már jelentős felpattanás jöhet, amihez hozzájárulhat a tömegessé váló átoltottság.

Várakozásuk szerint gyakorlatilag minden ágazat emelni tudja a bruttó hazai terméket (GDP), a 2020 tavaszihoz hasonló korlátozásokra nem számítanak a gazdaságban. Jövő év második fele mutathat impozánsabb GDP-növekedést, akkor a járvány előtti szintet is elérheti a magyar gazdaság.

Az infláció a jövő év elejéig mérséklődhet, idén átlagosan 3,5 százalék, jövőre 3,7 százalék lehet az elemző szerint a 2019-es 3,4 százalékot követően. Suppan Gergely kitért arra, hogy az MNB által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció 3,5 százalékra süllyedt, így a Takarékbank elemzői a közeljövőben nem várják az egyhetes betét kamatának további emelését.

Az elemző kifejtette: a leggyorsabban a kiskereskedelem és más személyes szolgáltatások álltak helyre, az autógyártók pedig július végére érték el a járvány előtti termelési szintet. Az ipari termelés a járvány előtti szintet jövő év második felében érheti el. A kiskereskedelem jelenleg stagnál, az is „nagy szó”, hogy nem zsugorodik, gyorsan magára talált – vélekedett.

A turizmus hozzájárulása a GDP-hez 2021 második felétől lesz mérhető, mivel a tömeges átoltottsághoz nagyjából fél év szükséges. A vendéglátás részben magához tért a tavaszi leállás után, a forgalom visszaesése 10 százalék körüli szinten stabilizálódott. A turizmus visszatéréséig alig várható további javulás – jelezte.

„Csak” pár évet estünk

A második negyedévi mélyponton a 2016 első negyedévire esett vissza a magyar gazdaság teljesítménye, miközben az olasz például több mint 30 évet zuhant vissza, és Ausztria is 8–10 évet veszített a lendületéből. A kelet-európai országok átlagosan 4–5 évet estek vissza a járvány miatt.

Suppan Gergely kitért arra is, hogy a munkaerőpiacon a foglalkoztatás érdemben javult az április–májusi mélypontokat követően, így augusztusban már 4,514 millióan dolgoztak.

Idén átlagosan 4,2 százalékra nőhet a munkanélküliségi ráta

a tavalyi 3,4 százalékról, jövőre pedig 3,9 százalékra csökkenhet.

Az első hét hónapban 10 százalékkal nőttek a bérek, amiben az egészségügyi dolgozók egyszeri, 500 ezer forintos juttatása is szerepet játszik, így a reálbérek 6,3 százalékkal emelkedtek. Idén 10 százalékhoz közeli bérdinamikára számítanak a Takarékbanknál, ami jövőre is meghaladhatja a 8 százalékot. Ez a várt 3,5, illetve 3,7 százalékos infláció mellett idén 6 százalékos, jövőre pedig 4,3 százalék közeli reálbér-növekedést eredményezhet, így 2013-tól 2020 végéig már csaknem 62 százalékkal nőnek a reálkeresetek.

Az átmenetileg megugró költségvetési hiány, valamint a nominális GDP várható stagnálása miatt az államadósság GDP arányos mértéke idén 74 százalékra emelkedhet, azonban a következő években ismét csökken, így

2021-ben 70,2 százalékra, 2022-ben 67 százalék alá süllyedhet az adósságráta

– ismertette.

A folyó fizetési mérleg hiánya idén elérheti a 2,2 milliárd eurót az áruk és szolgáltatások egyenlegének romlása miatt, amit csak kismértékben ellensúlyoz a külföldi tulajdonosok profitcsökkenés miatt mérséklődő jövedelem-hazautalása.

Suppan Gergely szerint a jegybank „nem engedné”, hogy 370 fölé emelkedjen a forint/euró árfolyam.