INFORÁDIÓ 
2020. április 7. kedd
Herman

aréna

orbán viktor

évértékelő

elemzés

növekedés

Elemzők: akár üzletileg is megtérülhetnek a bejelentett klímavédelmi intézkedések

Elemzők: akár üzletileg is megtérülhetnek a bejelentett klímavédelmi intézkedések

InfoRádió

Nehéz a miniszterelnök által vasárnap bejelentett klímavédelmi akcióterv hatásait megjósolni, de közép- és hosszú távon akár üzletileg is megtérülhetnek az intézkedések - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Madár István, a Portfolio vezető elemzője, és Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának igazgatója. A gazdasági növekedés ugyanis fenntarthatóbbá, belső kereslet által vezéreltté vált, már nem az uniós pénz az egyedüli hajtóerő. Mindkét közgazdász alacsonyabb, de továbbra is szemmel látható növekedéssel, magas inflációval és csökkenő államadóssággal számol az idei évre.

Betiltják az egyszer használatos műanyagokat, előírják a környezetbarát technológiák alkalmazását és a következő két évben 32 milliárd forinttal támogatják a kis- és középvállalkozások megújuló energiatermelését. Egyebek mellett ezeket az intézkedéseket idézte a kormány klímavédelmi akciótervéből Orbán Viktor vasárnapi évértékelőjén.

"A klímavédelem terén mondta talán a legkonkrétabb vállalásokat a miniszterelnök, de ezek voltak a legismertebbek is, ezért sok újdonságot nem láttunk, és volt olyan érzésünk is, hogy nagyon sok dolog lett összegyűjtve ebbe a beszédbe. Ilyen például a zöld kötvény, ami inkább egy adósságfinanszírozási technika, mintsem nagyon határozott és karakteres zöld vonal, bár kétségtelen, hogy klímavédelmi programokra lehet ilyeneket kibocsátani" - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Madár István, a Portfolio vezető elemzője.

Értékelése szerint ez kevéssé újszerű elem, azonban a többi bejelentés, a faültetés, a körforgásos gazdaság megjelenése a csomagolóiparban mind olyanok, amelyek - ha a kormányzat valóban magáévá teszi a klímavédelmi gondolkodást, illetve az alkalmazkodást az elkerülhetetlen változásokhoz -, akkor

ezeknek van jóléti hatása, még ha nem is feltétlen a GDP-ben jelentkezik

- tette hozzá Madár István.

Általában az a félelem, hogy a környezetvédelem önmagában alapvetően lemondással jár az állampolgároknak, és hogy drágábbá teszi az elérhető termékeket. Ez az első lépéseknél így is van, de hogy ez közép-, vagy hosszú távon mekkora költség, és hogy mi a mérlege, az már korántsem egyértelmű - mondta az Arénában Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának igazgatója. Szerinte az új innovatív technológiák közül sok olyan van, ami jellemzően kezdetben állami támogatással indul, és később, mikor eléri a kritikus tömeget, akkor nagyon jó üzlet is egyben. Személyes példaként az otthoni izzólámpáinak ledesre való cserélését említette: amikor elkezdte, még kinevették érte, azzal, hogy egyáltalán nem éri meg. Ma már viszont ott tart a technológia, hogy üzletileg nem kifizetődő mást alkalmazni.

Vagyis közép- és hosszú távon ez nemcsak szükséges változás, hanem már üzleti szempontból is kifizetődő lehet

- mondta Tardos Gergely.

Az év elején bejelentett klímavédelmi, fenntarthatósági stratégiák sok ezer milliárd forintos finanszírozási igénye, kerete – feltéve, hogy ezeket a kormányzat támogatások, vásárlás, vagy beruházások formájában elkölti – a gazdaságban az összkeresletet növeli, és ezáltal van egy rövid távú gazdaságélénkítő hatása - mondta Madár István. Hosszabb távú, úgynevezett kínálati hatásként azt említette, hogy

ezek miatt esetleg hatékonyabbá válik a termelés, vagy összességében megemelkedik a GDP, a termelékenység javul.

Zöld, klímavédelmi lépéseknél azért nehezebb ezt vázolni, mert valójában egy olyan dologra készünk fel, aminek részben a változása elkerülhetetlen, másrészt pedig egyelőre kevéssé érezhető, mint a melegedés, vagy a szárazság. Emiatt előfordulhat, hogy a végén úgy érezhetjük, hogy semmi nem változott az életünkben attól, hogy napelemeket telepítettünk vagy körforgásossá tettük a műanyagipart, pedig valójában óriási változásokat jelentenek – de egy olyan alternatív fejlődési pályához képest, amit nem tapasztaltunk meg – tette hozzá Madár István.

"Feltűnő és meglepő a kormányzati óvatosság"

Orbán Viktor arról is beszélt évértékelőjén, hogy tervezik a 3 gyermekes anyák SZJA-mentességét és hogy az anyák a szülés után átlagkeresetük 100 százalékát kapják, de erre egyelőre nincs pénz.

A két intézkedés bevezetése körülbelül 200 milliárd forint lenne, így meglepő, hogy a kormány ezt nem lépte meg

– mondta Madár István, a Portfolio vezető elemzője. Elmondta, hogy a kormányzat a saját véleménye és költségvetési kivetítése alapján minden évben néhány százmilliárd forintos adócsökkentési mozgásteret azonosít a költségvetésben. Magyarország nominális GDP-je növekedett, a fehéredési hatásból szintén jelentős többletbevételek származtak. Azt gondoltuk volna, hogy talán 2021-re ekkora összeget el lehet vállalni, de

úgy tűnik, mintha a kormányzat tartana attól, hogy az idei év és a következő évek elsősorban a külső környezet miatt sokkal rosszabb körülmények között telhetnek, mint az elmúlt pár év

- jegyezte meg Madár István.

Az elemzők szerint úgy tűnik, hogy a kormányzat – a külső gazdasági környezet romlásával – egyre óvatosabb és tart a gazdasági visszaeséstől. Az óvatosságot is tükrözi, hogy

a miniszterelnök újabb gazdaságélénkítő intézkedéseket is bejelentett az évértékelőjén

- tette hozzá Madár István. Szerinte a vártnál is rosszabb nemzetközi környezetben esetleg a magyar munkaerőpiacon is újra problémát okozhatnak, ha nem is tömegesen, de egy-egy helyen, a gyárbezárások. Legutóbb Ózdon láttunk rá példát. Az óvatosság egyik oka épp az lehet, hogy arra készül a kormány, hogy esetleg itt is kell majd lépéseket tenni, ha szükség lesz rá - tette hozzá Madár István.

Idén is folytatódik a gazdaság növekedése

Tardos Gergely megjegyezte: a most bejelentett intézkedésekkel a tervezett 1 százalékos költségvetési hiány is tartható, így egy esetleges gazdasági lassulás esetén év közben is marad mozgástér további lépésekre. Az OTP egyébként 3, 3 százalékos GDP növekedést, 3,4 százalékos inflációt és kb 64 százalékra csökkenő államadósságot vár 2020-ra.

Egy-két éven belül belátható távolságra kerül, sőt azt gondoljuk, hogy elérhető a maastrichti 60 százalékos adósságkritérium is - hangsúlyozta Tardos Gergely.

Emlékeztetett arra is, hogy bár az elmúlt években többször is előfordult, hogy az uniós módszertan szerinti költségvetési hiány alacsony volt, azonban a pénzforgalmi finanszírozási igény nagyon is magas maradt, mivel a kormány a GDP sok százalékát költötte az európai uniós projektek előfinanszírozására. Emiatt hiába volt magas a növekedés, a finanszírozási igény jóval magasabb volt mint a 2 százalék körüli hiány, ezért lassú volt az adósságállomány leépülése. Most ez a folyamat szemmel láthatóan felgyorsult már 2019-ben is és arra számít, hogy a következő években is fennmarad.

Tardos Gergely megjegyezte:

az idei növekedés alapját is a fogyasztásbővülés és a beruházások adják.

Az elmúlt két évben évi 15 százalékkal bővült a beruházások volumene, amiben mind eszközosztályok, mind ágazatok szerint széles bázison érvényesült az aktivitás. Pozitívan értékelte, hogy az ingatlanberuházások mellett jelentős volt a gépbeszerzési, illetve a beszűkült munkaerőkínálatra reagáló hatékonyságnövelő beruházások aránya is.

Lesz egy komoly lassulás a beruházásokban, és a fogyasztási csúcson is túl vagyunk, de utóbbi számításaink szerint még mindig 5 százalék körül nőhet - tette hozzá az igazgató.

A fogyasztás visszaesésében szerepet játszik, hogy a magas infláció miatt a reálkereset növekedése lassult, ahogyan a foglalkoztatottság bővülése is, hiszen most már a határait feszegeti a munkaerőpiac. A külső környezetet figyelembe véve az a hat százalék körüli exportdinamika is jónak számít, amivel az OTP erre az évre számol. A nettó export azonban már nem járul hozzá pozitívan a növekedéshez, hiszen az import gyorsabban bővül.

Ez egy igazi, a belső kereslet által vezérelt, széles bázisú, kedvező szerkezetű növekedés volt

- tette hozzá az elmúlt évet értékelve Tardos Gergely.

A Portfolio is alacsonyabb, de továbbra is szemmel látható növekedéssel, magas inflációval és csökkenő államadóssággal számol. Madár István kiemelte: már nem az uniós források tartják életben a magyar gazdaságot, hanem a feldolgozóipar, a lakosság beruházásai, így a brüsszeli pénzek hiánya sem okoz majd látványos lassulást.

Ellentétben 2015-tel, most a magyar gazdasági szereplők vagy a külföldi működőtőke önerőből is jelentős, két számjegyű ütemben bővülő beruházásokat hajt végre, ezért most fenntarthatóbbnak tetszik a növekedés - mondta Madár István. Hozzátette, természetesen nem kérdés, hogy a dinamika visszaesik majd, de nem számít olyan látványos, több százalékos visszaesésre, mint 2015-ről 2016-ra.

Az elemzők azt is kiemelték, a magyar növekedés várhatóan továbbra is magasabb lesz, mint az EU átlaga.

Madár István - Tardos Gergely - 1. rész
 
Madár István - Tardos Gergely - 2. rész
 

Kapcsolódó hang

A gazdasági növekedésről
 


A klímavédelmi akciótervről
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018