Csütörtöki országos küldöttgyűlésén az alapszabálymódosítással együtt dönthet is a Nemzeti Agrár- és Élelmiszergazdasági Kamara tagdíjrendszere átalakításáról - értesült az mfor.hu. Az iparkamaránál kötelező regisztrációt ír elő egy jogszabály, az agrárkamaránál pedig kötelező tagságot szab meg a kamara működését szabályozó törvény. Amíg azonban előbbinél egységesen 5 ezer forintos regisztrációs díjjal letudható a köztestület fenntartásához való - igaz, sokak által továbbra is vitatott - hozzájárulás, addig az agrárium esetében a tagok árbevételétől tették függővé a fizetendő összeget.

A portál értesülései szerint elsősorban a jelenleg 7 díjfizetési sávból álló tagdíj rendszer átalakítása okozhat felzúdulást a tagság körében. A jelenlegi rendszerben az aktuális tagdíjfizetési osztályok így néznek ki:

• 0-600 ezer forint tagdíjalapig 2000 forint,
• 10 millió forintig 5000 forint,
• 50 millió forintig 30 ezer forint,
• 150 millió forintig 150 ezer forint,
• 400 millió forintig 400 ezer forint,
• 750 millió forintig 750 ezer forint,
• 750 millió forint tagdíjalap felett pedig 1 millió forint a tagdíj.

Az új szabályok szerint mindössze 3 sáv maradna, viszont változna a tagdíjalap számításának módja, és az előző éves mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel egy ezreléke helyett két ezreléket kellene felszámítaniuk a nagyobb szereplőknek.

A tervezett módosítás szerinti sávok így alakulnának:

• 2,5 millió forint tagdíjalapig 5000 forint lesz a tagdíj,
• 2,5 millió és 500 millió forint között a tadíjalap két ezrelék (0,002),
• 500 millió forint tagdíjalap felett pedig 1 millió forint.

Az mfor.hu szerint a változások számos gazda számára az eddig fizetett tagdíj duplázódásával járnának. Egy pár évvel ezelőtti küldöttgyűlési beszámoló szerint a kamara tagságának 85 százaléka fizet 10 ezer forint, vagy az alatti tagdíjat.

Ezen túlmenően a jelenleg legfeljebb egymillió forintos, törvényben rögzített tagdíjmaximumot is emelni tervezi a NAK, méghozzá a bruttó átlagbér négyszeresében állapítanák meg az összeget. A KSH legutóbbi, szeptemberi átlagkereseti adatai szerint ezt 360 ezer forintjával kellene számolni, vagyis akár 1,4 millió forintra is emelkedhetne a tagdíj maximum. A portál értesülése szerint a küldöttgyűlés fel is kérné a szükséges törvénymódosítás kezdeményezésére Győrffy Balázst, a kamara elnökét.

Emellett a jövőben a NAK írná ki a tagdíjakat az érintettek számára, a rendelkezésére álló adatok alapján, holott eddig a magasabb összegeket fizetők önbevallás alapján szolgáltattak adatokat ehhez - igaz, beszámolva a díjcsökkentő kedvezményeikről, így a bevételnek számító agrártámogatások mellett az igénybe vett kamarai szolgáltatások díjaiból igénybe vett kedvezményekről is.

További, a gazdákat jövőre érintő változás, hogy nyárról tavaszra hoznák előre a tagdíjfizetés határidejét. Eddig ugyanis a tagdíjakat augusztus 15-ig kellett megfizetni - leszámítva az adott évben belépőket és az önkéntes tagokat -,

2020-tól azonban március végéig kellene ezt rendezniük.

A portál azt is furcsának találta a birtokába jutott, a küldöttgyűlésre szánt dokumentumok kapcsán, hogy ugyan számításaik szerint a tagdíjváltozások miatt jelentősebb bevételnövekedés lenne várható, azonban ennek nincs nyoma a szintén a küldöttgyűlés napirendjén szereplő, és elfogadásra váró 2020-as költségvetési tervezetében. Ahogyan azt is, hogy a jégkár-mérséklő rendszer üzemeltetésére kapott állami támogatás összege magasabb, mint a költségek között üzemeltetésre betervezett összeg.

Az mfor.hu beszámolója szerint egyébként a NAK 2020-ban mintegy 17 milliárd forintnyi bevétellel, és ugyanilyen nagyságrendű kiadással számol, utóbbi zömmel a működést finanszírozza. Egyebek között több mint félmilliárdot terveznek bérleti díjakra, 730 milliót rendezvényszervezésre, szintén közel félmilliárdot hirdetésekre, reklámokra, egyéb igénybe vett szolgáltatásokra 1,5 milliárdot, bérköltségre, tiszteletdíjakra, megbízási díjakra pedig 7,1 milliárdot fizetni.

A kamara szerint csak 15 százalékos a díjemelés

A portálnak adott reakciójában a NAK közölte, hogy most valóban tervezi a tagdíj-struktúra átalakítását, amely szerintük csökkenti a tagok adminisztrációs kötelezettségeit, illetve az igénybe vehető kedvezmények igazolását. Ezt a köztestület szerint az teszi szükségessé, hogy 2012 óta nem változtak a díjak, noha azóta számos költség, többek között a munkabérek is jelentősen emelkedtek. Ugyanakkor a jelenlegi 2022-ig tartó kamarai választási ciklusban már nem tervez további változásokat e téren.

A kamara szerint a tervezett módosítások mindössze 15 százalékkal emelik a teljes tagdíjbevételt. Mint a portálnak küldött válaszukban írják, a minimum és maximum tagdíjat (2.000, illetve egymillió forintot) fizetők kivételével a többi tagdíjsávban átlagosan az árbevétel 1,7 ezreléke a tagdíj mértéke. A módosításokkal mintegy 70 ezer tagnak változatlan maradna, vagy csökkenne a tagdíja. A kamara folyamatosan dolgozik a tagdíjelmaradásból eredő kintlévőségek behajtásán is.

A jelezte, hogy a NAK idén közel 2300 szakmai rendezvényt tartott országszerte a tagságnak, amikre nagy az igény. A jégkármérséklő rendszer működésére kapott támogatás felhasználása maradéktalanul szerepel a tervezetben, a hiányolt 300 millió forintos tétel megtalálható a kapcsolódó személyi kiadás soron - írta a portálnak küldött reakciójában a NAK.

Mivel a nemzetgazdaságban az elmúlt években jelentősen emelkedtek a bérek, amit a kamara csak kisebb mértékben tudott követni, kihívás a tagjaikat támogató dolgozók megtartása, folyamatosan tesznek hatékonyságjavítási lépéseket, és szervezetfejlesztést végeznek.

Az elmúlt években többek között azért érték kritikák az agrárkamarát, mert egyes ágazatokban tevékenykedő tagjainak az ide fizetendő díjakon felül az iparkamarai hozzájárulást is ki kellett fizetniük, valamint azért is, mert a TEÁOR számok alapján visszamenőleg taggá minősített egyes vállalkozásokat.