1997-ben Franciaországban tartották az első autómentes napot. Az elképzelés sikeresnek bizonyult, később ehhez kísérőprogramok is társultak, így jött létre a tradíció - mondta Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára.
A kampány évről évre népszerűbb Magyarországon, egyre több település csatlakozik hozzá. Ezeket a településeket az Innovációs és Technológiai Minisztérium anyagilag is támogatja.
2016-ban 214 önkormányzat vett részt a kezdeményezésben. 2017-ben Magyarország - közel ötven ország versenyében - a harmadik helyen végzett, idén pedig már több mint 260 település csatlakozott a kampányhoz.
A program alaptétele, hogy az emberek foglalkoznak a környezetükkel, a környezettudatossággal és a mobilitással, hogy gyorsan, pontosan, és főleg biztonságban érjenek el a céljukhoz.
Programok
Mára már a kezdeményezés az autómentes napból átalakult autómentes hétvégévé. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakmai irányítása alatt valósulnak meg a programok - hangsúlyozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára.
Mosóczi László elmondta, igyekeznek minden korosztálynak olyan képzést nyújtani, amelyben interaktív módon sajátíthatják el a közlekedésbiztonság szabályait, és hogy a maguk biztonsága mellett másokéra is vigyázzanak.
"Vannak mini KRESZ-pályák kicsiknek és nagyoknak, oktatjuk az embereket például arra, hogyan vigyázanak a kerékpárosokra, vannak közlekedésbiztonsági társasjátékok, láthatósági sátor, KRESZ-teszt, a Hungaroringen pedig miniring program várja az érdeklődőket" - mondta Mosóczi László.
A közösségi közlekedés egyre népszerűbb
Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes kiemelte, hogy a mobilitási héttel szeretnék a fővárosiak számára vonzóbbá tenni a környezetet kevésbé terhelő közösségi közlekedést.
"Ezen a héten az európai önkormányzatok különös erőfeszítéseket tesznek a fenntartható közlekedési megoldások bevezetésére és népszerűsítésére. Ha
egy élhető fővárost és élhető jövőt szeretnénk magunknak és gyerekeinknek, akkor egy fenntartható környezetet kell teremtenünk, és ez a Fővárosi Önkormányzat számára is nagyon fontos
- mondta a főpolgármester-helyettes.
Mit jelent a fenntarthatóság?
Bagdy Gábor szerint a környezetkímélő közlekedési módok jobb levegőminőséget, kevesebb dugót, gyorsabb közlekedést eredményezhetnek. Ezért
indokolt az élhető környezet megteremtése érdekében a közösségi közlekedés arányát növelni.
"Európai összehasonlításban, és a világ összehasonlításban is Budapesten rendkívül jó a közösségi közlekedési ellátás. Budapest nagy területét átfogja a busz, metró, villamos, trolibusz szolgáltatás, elég sűrűn is jönnek ezek a járatok. Az utóbbi időben sikerült a közlekedési eszközöket is lecserélni, és úgy érezzük, hogy egyre népszerűbb a közlekedési közlekedés.
2018-ban a világ 140 nagyvárosából a 34. helyre léptünk előre. Az utóbbi években dinamikus növekedés van, és ennek egyik fontos eleme a közösségi közlekedés"
- hangsúlyozta a főpolgármester-helyettes.
A családokon van a hangsúly
Bagdy Gábor elmondta, hogy a közlekedési szokásokban az emberek elég konzervatívak, és fontos, hogy a fiatalok kicsit más szemmel nézzék, mint náluk idősebb társaik. A fiatalok számára teljesen természetes, hogy egy mobilapplikáción keresztül nézik meg a menetrendeket, míg egy idősebb ember számára elképzelhetetlen.
"Ez egy generációváltás, generációs különbség, ezért szeretnénk, hogy minél többen jöjjenek a családból,
jöjjenek gyerekek, akik már biztos, hogy egészen más technikákat fognak alkalmazni, de ismerjék meg ezeket, és szeressék meg. Itt találkozhatnak olyan közlekedési eszközökkel, amit talán soha nem láttak, és ki is próbálhatják az Andrássy úton" - összegezte véleményét a főpolgármester-helyettes.