Tavaly decemberhez képest 2,1 százalékkal emelkedtek az árak. Az üzemanyag 5,3 százalékkal drágult az év első hónapjában.

Az elemzők 5 százalék körüli tizenkét havi fogyasztói áremelkedést vártak januárban.

Utoljára 2010 áprilisában volt ilyen magas az éves infláció, akkor 5,7 százalékot tett ki.

A maginfláció az idén januárban 1,6 százalékra ugrott a decemberi 0,2 százalékról, tizenkét havi összehasonlításban 4,9 százalékra gyorsult az előző havi 3,3 százalékról.

A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított havi áremelkedés 2,0 százalék, a tizenkét havi index 105,6 százalék volt.

Mináry Borbála, a KSH főosztályvezetője az adat ismertetésekor elmondta: az előző hónaphoz képest az üzemanyagok árváltozása 0,4 százalékponttal emelte a teljes havi növekedést.

A szakértő megjegyezte, hogy az infláció gyorsulására hatott még az áfa emelése, a kőolaj világpiaci árának alakulás, illetve a forint árfolyama is. Az inflációt befolyásoló tényezőként megemlítette még a négynapos autópálya-matrica eltörlését, illetve a baleseti adó bevezetését.

Nem jelent még meg a januári számokban a háztartási energia, a víz és a csatornadíj áremelkedése, ez a februári adatokban jelentkezik - mondta a főosztályvezető hozzátéve, hogy az üzemanyag szempontjából viszont a február kedvezőbb lesz.

A KSH közlése szerint egy hónap alatt a fogyasztói árak emelkedésén belül az élelmiszerek 2,8 százalékkal drágultak. A csokoládé, kakaó ára 10,1 százalékkal nőtt, a tojás 8,1 százalékkal, az étolaj 5,1 százalékkal, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 4,9 százalékkal, a szalámi, szárazkolbász, sonka 4,4 százalékkal, a kávé 4,3 százalékkal és az iskolai étkezés 3,5 százalékkal drágult a múlt hónapban.

A főcsoportok közül a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben egy hónap alatt 3,0 százalékkal.

Az átlagosnál nagyobb mértékű, 2,8 százalékos áremelkedés történt az egyéb cikkek körében, amelybe az a járműüzemanyagok áremelkedése is szerepet játszott. A szolgáltatások 2,2 százalékkal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások ára átlagosan 12,4, a szemétszállítás díjtételei 3,2 százalékkal nőttek egy hónap alatt.

A háztartási energia átlag alatti, 1,0 százalékos áremelkedést mutatott. A ruházati cikkekért átlagosan 2,7, míg a tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni az előző hónaphoz viszonyítva.

Tizenkét hónap alatt az élelmiszerek árai az átlaggal megegyező mértékben, 5,5 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen, 36,3 százalékkal nőtt a cukor, 28,6 százalékkal a margarin, 23,8 százalékkal a sertészsiradék, 19,5 százalékkal a tojás, 18,5 százalékkal a csokoládé, kakaó, 17,5 százalékkal a kávé, 12,2 százalékkal a sertéshús és 11,6 százalékkal a marhahús ára. Az idényáras élelmiszerek ára viszont 14,8 százalékkal csökkent.

Az átlagosnál nagyobb mértékben, 8,5 százalékkal emelkedett az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagoké 18,0 százalékkal, a gyógyszereké, gyógyáruké 5,3 százalékkal.

Szintén átlag felett, 6,4 százalékkal nőtt a háztartási energia ára, ezen belül a távfűtésé 11,7 százalékkal, a palackos gázé 9,2 százalékkal, a vezetékes gázé pedig 5,7 százalékkal.

A szeszes italok, dohányáruk körében is átlag feletti, 6,7 százalékos volt az áremelkedés mértéke, a dohányáruk 8,5, a bor 6,2 a sör viszont csak 3,2 százalékkal drágult.

A szolgáltatások árai átlag alatt, 4,6 százalékkal nőttek, ezen belül a csatornadíj 7,5, a szemétszállítás 6,7 százalékkal drágult.

A ruházkodási cikkekért átlagosan 2,8 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt, de a férfi és női felső ruhák ára 3,2 illetve 3,0 százalékkal nőtt.

A tartós fogyasztási cikkek esetében átlagosan 1,5 százalékkal csökkentek az árak tavaly januárhoz képest, ezen belül a televízió készülékek 12,3, a használt autók 9,4 százalékkal lettek olcsóbbak.