Egyelőre nem tudni, hogyan lesz képes alkalmazkodni a bankrendszer a forintban történő egyösszegű végtörlesztéshez, és az is bizonytalan, mennyien élnének ezzel a lehetőséggel - reagált az InfoRádiónak az ING vezető elemzője Orbán Viktor hétfői bejelentésére, miszerint a kormány megvalósíthatónak tartja a Fidesz-KDNP pénteken ismertetett javaslatát.

Németh Dávid hozzátette: amikor a devizahitelesek egyösszegben visszafizetik forintban a tartozásukat, az összeget át kell váltani devizára, és ez gyengíteni fogja a forint árfolyamát. Ha csak tíz százalék élne a lehetőséggel, akkor az kétmilliárd eurót jelentene. Ez az elemző szerint nem okozna nagy problémát a forintpiacon. Ha azonban 30-40 vagy 50 százalékkal számolunk, akkor az már nagy nyomást helyezne a forintra.

A jegybank próbálhatja tartani az árfolyamot, de 35 milliárd euró devizatartaléka van, ha pedig ebből 10 milliárdot el kell költenie arra, hogy védje a forintot, jelentősen leapadna ez a tartalék, és ismét túl kicsi lenne az importfedezet hányada - hívta fel a figyelmet a szakértő.

Németh Dávid kiemelte, hogy azt sem lehet egyelőre tudni, a bankrendszer milyen forinthitelt és mekkora kamaton tud cserébe adni. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy elindul az ügyfelek átjárása a bankok között.

Nehéz megbecsülni azt is, hogy a javaslat megrengetheti-e a bankrendszert, mert ez nemcsak azon múlik, hogy mennyien veszik igénybe, hanem függ attól is, hogy az átváltás miatt mekkora lesz a veszteségük a pénzintézeteknek. Ha tíz százalék hiteles él a lehetőséggel, akkor ez 100-150 milliárd forint veszteséget okozhat a bankoknak, ami majdnem még egy válságadót jelentene - hangsúlyozta.

A Portfolio.hu-nak nyilatkozó elemzők közül Ambrus Gábor, a 4Cast szófiai elemzője azt mondta, hogy a bejelentés azon része kedvező, miszerint a bankok nem kényszeríthetők új forinthitelek kihelyezésére a végtörlesztés elősegítéséhez. Ez ugyanis korlátozza majd azon emberek körét, akik igénybe szeretnék venni a végtörlesztést.

Növekedhet a rosszul teljesítő hitelek aránya

Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. elemzője szerint a vagyonosabb adósok hiteleinek végtörlesztése azzal járhat, hogy a rosszul teljesítő hitelek aránya növekszik a hitelállományon belül.

A végtörlesztés emellett csökkenti a háztartások megtakarításait (nettó értelemben azonban változatlan marad, mivel csökken a tartozás is), és összességében csökkentheti a háztartások rendelkezésére álló jövedelmet, így a fogyasztást is.

A leginkább negatív következmény azonban a gazdasági stabilitás és megbízhatóság újabb romlása lehet, aminek következtében a befektetők csökkenthetik magyarországi kitettségüket, elsősorban a hitelezési aktivitáson keresztül, ami eddig is kifejezetten nyomott volt.

További negatív következmény a hazai bankszektor leminősítése, és így forrásainak megdrágulása lehet.

Barcza György, a K and H Bank vezető elemzője szerint a svájci frank árfolyamát 180 forint felett kellene megállapítani ahhoz, hogy az eredetileg forinthitelt felvevők ne járjanak rosszabbul, mint a devizahitelesek, amennyiben előtörlesztésre kerül sor.

A bankok eredményét jelentősen rontja majd a kormányfő által javasolt, a devizahitelek végtörlesztését lehetővé tevő lépés - mondta az elemző, akinek véleménye szerint egy ilyen törvény adott esetben felemésztheti egyes bankok tőkéjét is, ez pedig nyilvánvalóan a hitelezési aktivitás szűkítésével járhat.

Ugyanakkor hosszabb távon bizonyára csökken az ország deviza kitettsége, amely csökkenti az országkockázatot is, tehát ez az irány helyes, rövid távon azonban nő a svájci frank, illetve az euró iránti kereslet, ami a forint árfolyamának gyengülését hozhatja magával - magyarázta az elemző.

Arra a kérdésre, hogy a bankok esetleg felajánlanak-e, és milyen mértékben forinthitelt azoknak, akik végtörleszteni kívánják a devizahitelüket, Barcza György azt válaszolta: ez a banki versenyben dőlhet el.

Károkat okoz

Barta György, a CIB Bank Zrt. vezető elemzője szerint bár a bankokat nem kényszerítik arra, hogy forint alapon refinanszírozzák a devizahitelüket végtörleszteni kívánó ügyfeleket, a végtörlesztés mindenképpen károkat okoz a pénzügyi szektornak.

Ha csak azok törlesztik vissza a tartozásukat, akik erre saját megtakarításaikból képesek, az is plusz teher a bankszektor számára - mondta az elemző, azt azonban egyelőre nem tudta megbecsülni, hogy ez mekkora tőkeigényt jelentene a bankoknak. Megemlítette, hogy online felmérések szerint a devizahitelesek mintegy egynegyede lenne képes saját erőből végtörleszteni a tartozását. Barta György ezt kicsit soknak tartja, személyes véleménye szerint egytizedük tudná visszafizetni a hitelét ilyen módon.

Az elemző a végtörlesztés mellett a bankokat negatívan érintő bejelentések közé sorolta azt, hogy a devizahitelekkel kapcsolatban a forintban fölmerült költségeket a bankok csak forintban számolhassák fel, továbbá hogy 30 százalékos THM fölött ne lehessen hitelt nyújtani.

Barta György beszélt arról is, hogy abból, amit a miniszterelnök elmondott, még nem lehet pontosan látni, hogyan éri el a kormány jövőre a költségvetési célszámokat, bár a szavaiból kiderült, hogy a kormány mindenképpen tartja magát a 3 százalék alatti hiányhoz, sőt Orbán Viktor 2,8 százalékot is említett, mint a mostani GDP- növekedési feltételezések melletti vízválasztót.

A Magyarország által az uniónak javasolt 35 százalékos luxus forgalmiadókulcs bevezetésével kapcsolatban az elemző úgy vélekedett, kétséges, hogy a javaslatot jóváhagyja az Európai Unió.

Orbán Viktornak az OTP-t és az FHB-t érintő kijelentésére utalva megjegyezte: "ennyire nyíltan még sose hallottuk, hogy az OTP és az FHB mögött ott áll a magyar állam, bár kétségeink nem voltak efelől".