Infostart.hu
eur:
358.54
usd:
313.44
bux:
0
2026. július 15. szerda Henrik, Roland

Hogyan változik a munkanélküli ellátás időtartama?

Pénteken benyújtja a kormány az Európai Uniónak a konvergencia programot, amelyben szerepelnek a Széll Kálmán Tervben ismertetett strukturális reformok ? jelentette be a nemzetgazdasági miniszter. Matolcsy György ennek kapcsán szólt arról, hogy jövő évtől 90 napra rövidül a munkanélküli ellátás időtartama, nem lehet korhatár alatt nyugdíjba menni, a kormány átvállalja a MÁV adósságát, megkurtítják a gyógyszerkasszát, és átalakítják a felsőoktatási finanszírozást.

 A nemzetgazdasági miniszter a strukturális reformokról szólva kijelentette: döntött a kormány arról, hogy a foglalkoztatáspolitika megújítása érdekében a jövőben csak 90 napig járjon munkanélküli segély, a kormány pedig az ellátásból kikerülőket közmunkával fogja segíteni.

Matolcsy György elmondta: 2014 végéig 300 ezer új, adózó munkahely létrejöttével számol a kormány, ebből 100-150 ezer a közmunkaprogramok keretében jön létre, 100 ezer piaci munkahely várható, és mintegy 50 ezer eddig nem legálisan foglalkoztatott esetében kifehéredéssel számolnak.

A miniszter szólt arról is, hogy a kormány a továbbiakban nem engedi a korhatár alatti nyugdíjba menetelt, még az eddig kiváltságos munkaerő-piaci csoportoknál sem. Emellett felülvizsgálják a rokkantnyugdíjasokat, és azzal számolnak, hogy közülük mintegy 100-150 ezer fő visszatérhet a munkaerőpiacra.

Matolcsy György bejelentette: a kormány átvállalja a MÁV mintegy 300 milliárd forintra rúgó adósságát, átemeli azt az államadósság körébe. Cserébe - magyarázta a miniszter - a következő 3 évben kevesebb állami támogatást kap a vasúttársaság.

A miniszter szerint az adósság átvállalás MÁV számára csupán a kamatkiadások miatt mintegy 20-25 milliárd forint megtakarítást jelent, és emellett szükségesek a szerkezeti átalakítások, illetve a meglévő párhuzamosságok megszüntetése. A miniszter szólt arról is, hogy a kormány 120 milliárd forint megtakarítást vár a gyógyszerkasszától, ennek érdekében többek között emelték az orvoslátogatói díjakat, illetve a gyógyszergyártókra kiszabott adómértéket. Döntött a kormány arról is, hogy átalakítják a felsőoktatás finanszírozását. Így a jövőben a munkaerő-piaci igényekhez igazítják az államilag támogatott helyek számát.

Szintén döntés született arról, hogy a jövőben az önkormányzati hitelfelvételt állami engedélyhez kötik. Matolcsy György elmondta: ezek a strukturális reformok szerepelnek a pénteken az uniónak benyújtandó konvergenciaprogramban, a döntésekkel kapcsolatos jogszabályi változásokat az év folyamán rendezik, a rendelkezések többsége 2012 január elsejétől lép életbe.

A miniszter közölte: a kormány a konvergenciaprogramban két növekedési pályával számol. Idén 3 és fél százalékos gazdasági növekedést várnak, majd a konzervatívabb verzió szerint 2013-14-re a gazdasági növekedés a 3-4 százalékos sávba emelkedik, míg az optimistább verzió 4-6 százalékos emelkedéssel számol.

Matolcsy György hangsúlyozta: Magyarország mindkét esetben tartja a strukturális deficit csökkentő pályát, idén az államháztartási mérleg 2 százalékos többlettel zár, de ezt az államadósság csökkentésére fordítják, jövőre 2,5 százalék, majd 2,2 százalék lesz a hiány - rögzítette a nemzetgazdasági miniszter. Matolcsy György elmondta azt is, hogy az infláció tekintetében a kormány osztja a jegybank előrejelzését, azaz a jövő év végére csökkenhet az infláció 3 százalékra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Ha megvan rá a politikai akarat, 2030-ra teljesítheti a magyar gazdaság az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A szélenergia másfél évtizedes kényszerpihenő után újra érdemi szerepet kaphat a magyar energiarendszerben. Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője szerint szakmailag nehezen indokolható, hogy az elmúlt közel 15 évben nem épültek új, nagyobb léptékű szélturbinák Magyarországon, miközben a napenergia látványosan felfutott, az ország energiaimport-függősége pedig továbbra is magas. Az EnergyTalks új adásában arról is szó volt, hogyan egészíthetné ki a szél a naperőművi termelést, milyen szabályozási és természetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni az új turbinák telepítésénél, és miért lehet fontos a hálózatfejlesztés, a társadalmi elfogadottság, valamint a helyi közösségek bevonása. Csontos szerint a mostani lemaradás akár előnnyé is fordítható, ha Magyarország már modernebb technológiával, jobb tervezéssel és a korábbi nemzetközi hibák tanulságait levonva építi ki a saját szélenergia-portfólióját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×