Az OECD 2004-es adatai szerint az elektronikai termékek exportját illetően Kína világelsővé vált. Számítógépekből, mobiltelefonokból, digitális kamerákból és más elektronikai cikkekből Kína 180 milliárd dollár értékű exportot bonyolított le, míg az Egyesült Államok kivitelének értéke 146 milliárd dollár.

Mindazonáltal a kínai árucikkek esetében a GKI kutatója, Losoncz Miklós szerint elsősorban tömegtermékekről, alacsony hozzáadott értékű áruféleségekről van szó.

Kína az utóbbi években dinamikusan bővítette elektronikai termelését, de a mennyiség nem jelenti azt, hogy ugyanolyan minőségű termékeket exportál, mint az Amerikai Egyesült Államok.

Kínába kitelepültek vállalatok, bérmunka jellegű tevékenységet folytatnak ott. De egyáltalán nem jellemző az, hogy magas hozzáadott értékű termelési fázisokat telepítettek volna ki Kínába.

Losoncz Miklós arra is fölhívta a figyelmet, hogy a kínai kivitel más területeken is dinamikusan nő.

A GKI kutatója hozzátette: a nyersanyagok tekintetében Kína nettó importőr, vagyis jelentős behozatalra szorul energiahordozókból, mint például kőolajból, és nagy mennyiségben importál vegyipari-kohászati alapanyagokat is.

Losoncz Miklós úgy fogalmazott: miután sajátos munkamegosztás alakult ki Kína és a világ többi része között, Kínát immár a 21. század ipari műhelyének lehet nevezni.